Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Magyarország miatt nem sikerült megállapodni a Norvég Alap pénzeiről – derült ki a norvég külügyminisztérium péntek reggeli sajtóközleményéből. A megegyezés hiánya azt jelenti, hogy a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az Alapokból finanszírozott programok, és
elveszítjük a hozzáférést az előirányzott 214,6 millió euróhoz, vagyis nagyjából 77 milliárd forinthoz.
Mint azt korábban megírtuk, az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. Az összeg 95 százalékát Norvégia finanszírozza, a fennmaradó részt Izland és Liechtenstein. A támogatási programnak Magyarország a harmadik legnagyobb kedvezményezettje, a pénzekből azonban egy fillér sem érkezik, mert a magyar kormány a civil szervezeteket segítő programok itteni kezelése miatt konfliktusba került a norvégokkal. Orbánék azt akarták elérni, hogy beleszólásuk legyen, mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt.
A Norvég Alap feltétele ezzel szemben mind a 15 kedvezményezett országban az, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ehhez nyílt pályázat alapján választanak egy független alapkezelőt, amelyről azonban hosszú tárgyalás után sem sikerült megegyezni.
A norvégok egyébként annyira fontosnak tartják a függetlenséget, hogy még a jelentkezők pályázatait is egy brüsszeli iroda értékeli, és megadott szakmai szempontok alapján legtöbb pontot kapó pályázat kapja meg a feladatot, amibe nem szólhatnak be a nemzeti kormányok. Bár a pályázók kiléte nem nyilvános, a 24.hu úgy tudja, hogy az pénzeket korábban kezelő Ökotárs is köztük volt, akik ellen 2014-ben nyilvános hadjáratot indított a kormány.
A sajtóközleményben Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter megerősítette, hogy fenti feltételekkel Magyarország is egyetértett, azt azonban
nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást.
„2016 óta folynak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról. 2020. december 21-én írtuk alá az együttműködési megállapodást, azzal a kikötéssel, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt. A megállapodásban július 21-re kitűzött határidőre nem sikerült megegyeznünk egy ilyen alapkezelőben, így a tervezett programok nem valósulnak meg” – tette hozzá.
A külügyminiszter szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna, különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában.
„Az alapkezelő feladata a civil társadalomnak előirányzott több mint 10 millió euró kezelése, továbbá biztosítania kell, hogy az alap a civil társadalom megerősítését, az állampolgári szerepvállalás ösztönzését és a sérülékeny csoportok támogatását szolgálja. A donorok a célkitűzések elérésére legalkalmasabb alapkezelőt kell válasszák. Ebben a kérdésben nem jutottunk egyetértésre Magyarországgal” – mondta Ine Eriksen Søreide.
A három donorország – Norvégia, Izland és Liechtenstein – végig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatról, és továbbra is elkötelezettek amellett, hogy a szakmai szempontból legalkalmasabb jelöltet kell választani.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón szintén megerősítette a megállapodás kudarcát, de egészen más nézőpontból közelítette meg a kérdést. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanis Norvégia „tartozik nekünk ezzel a pénzzel”, de nem találták meg azt a formát, amelyben ezt leróhatnák.
(Címlapképünkön Ine Eriksen Søreide norvég és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.)
