Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bár a parlamenti választások Németországban is csak négy évre szólnak, a most hatalomra került szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata hármas koalíció a jelek szerint hosszabb távra szeretne berendezkedni. Legalábbis erről árulkodnak a múlt szerdán Berlinben közzétett koalíciós szerződésben rögzített célok, illetve az azokhoz kötött dátumok.
A klímaváltozás káros hatásainak feltartóztatása érdekében például 2030-ra az országban megtermelt villamos energia nyolcvan százalékának megújuló forrásból kell származnia, ami ugyebár jóval túlmutat az egy cikluson. Ugyanez a céldátum a 15 millió elektromos autóra is, de a szénalapú energiatermelésből is kiszállnának arra az évre.
A koalíciós szerződésben, míg a környezetvédelmi kérdésekben a zöldek felé billent a mérleg, a szociális kérdésekben a szocdemek elképzelései érvényesültek. Célul tűzték ki a minimálbér óránkénti 12 euróra növelését, ami 10 millió embernek jelent majd fizetésemelést. A bérlakáspiacon pedig az úgynevezett lakbérfék érvényesül majd 2029-ig.
Ami a külpolitikát illeti komoly változások várhatóak: az Európa jövőjéről folytatott tanácskozásoknak fokozatosan át kell alakulniuk egyfajta alkotmányozó konventté, aminek végső célja egy föderális európai szövetségi állam létrehozása. A szerződést még jóvá kell hagynia a pártoknak is.
A koalíció további terveiről a HVG e heti számában és a hvg360-on olvashatnak:
null
