A meghatározott élelmiszerek – a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej – árának februártól érvényes rögzítése nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A döntés szerintük védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, vagy az importáruk mennyiségének növekedése sem.
A NAK fontos eredménynek tartja, hogy a hat termék árának átmeneti maximalizálását előíró szabályozás az esetleges áruhiány elkerülése érdekében a kereskedőket, és nem a beszállítókat kötelezi garantálni az érintett termékek jelenlétét a boltokban. A kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőinek 2020. évi profitja megközelítette a 80 milliárd forintot, az agrárkamara pedig azzal számol, hogy a mostani intézkedés a legnagyobb üzletláncok akkori profitjának legfeljebb 5-10 százalékát érintheti.
A kereskedőknek pedig bőven belefér az akciós keretükbe az, hogy most társadalmi szolidaritással segítenek megfékezni az inflációt.
Az élelmiszerárstopot Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be néhány napja. Az ellenzék nem rajong ötletért, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig úgy fogalmazott, ez Orbán beismerése arról, hogy a gazdaság tragikus állapotban van.
A NAK felhívta a figyelmet arra, hogy az árrögzítés nem vonatkozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóinak beszállítói áraira. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a hatályosan alkalmazott beszállítói árakat kell majd fenntartani, azaz a forgalmazók nem mondhatják fel a meglévő szerződéseket a fogyasztóiár-stopra hivatkozva.
Az agrárkamara szakértői szerint nagyon alacsony a valószínűsége a jelentős távolságból érkező olcsó importáru megjelenésének. Másik beszállítókra átállni egyrészt időigényes folyamat lenne, másrészt a nagyobb élelmiszerláncoknál is komoly érték a beszállítói stabilitás és megbízhatóság. A szabályozás átmeneti jellege – február 1-je és május 1-je között él – miatt a kiskereskedelmi üzletek nem mondanának le a meglévő megbízható beszállítói kapcsolataikról – tették hozzá.
A kamara felidézte, hogy a beszállítókat védi a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény is, amely szerint tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek – így különösen az akciók és promóciók – lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.
A Fidesz árrögzítő lépései nagyban emlékeztetnek a tervgazdaság árszabályozására, ám van egy nagy különbség a kettő között: az csak hiánygazdaságban tudott működni, igaz, túl nagy sikerrel még ott sem. Visszatekintés a 19 évig érvényes árcetlitől a határon megállított olajárakig.