Korábban soha nem látott mértékben, átlagosan 8 százalékkal csökkentek az uniós háztartások fogyasztási kiadásai 2020-ban a megelőző évhez képest – írja az Eurostat. A visszaesés a koronavírus-járványnak és az azzal kapcsolatos intézkedéseknek tudható be: a távolságtartási intézkedések, az emberek szabad mozgásának, illetve a nem létfontoságú vállalkozási tevékenységek korlátozása is hatással volt a háztartások fogyasztására.

Túry Gergely

Egyfelől a kínálati oldalról: hatóságilag bezáratott üzletben, étteremben, moziban stb. nem lehet fogyasztani, így a háztartások kevesebbet költöttek. Másfelől keresleti oldalról, a járványválságban sokan elvesztették az állásukat (vagy legalábbis csökkent a fizetésük), ráadásul a bizonytalanság a háztartásokat jellemzően kiadásaik visszafogására és megtakarításra ösztönzi. Ennek megfelelően komoly különbségek húzódnak meg az egyes tagállamoknál a visszaesés okaiként. Ahol korábban vagy erősebben berobbant a járvány, illetve jelentősebb intézkedéseket vezettek be, ott ez jobban visszafoghatta a háztartások fogyasztását. A másik oldalról ahol az állam jobban támogatta a vállalkozásokat és a lakosságot a nehéz időszakok átvészelésében, ott ennek köszönhetően mérsékeltebb lehetett a fogyasztáscsökkenés.

Kevesebb ruha, több kommunikáció

2020-ban az összes tagállamban csökkent a háztartások fogyasztása, a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Máltán. A horvát, a spanyol, a görög háztartások is 15 százalék fölötti fogyasztás-visszaesést szenvedtek el.

A lista élén Szlovákia és Dánia állnak 2 százalék körüli visszaeséssel, őket Litvánia és Lengyelország követik.

A magyar háztartások fogyasztása 4,6 százalékkal zsugorodott, ami nem túl rossz. Legalábbis sokkal jobb, mint az uniós átlag. Ugyanakkor a régiós országok közül nagyobb visszaesést jelent, mint ami Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában bekövetkezett.

Az uniós statisztikai hivatal nemcsak általánosságban követi a háztartások fogyasztását, hanem termékcsoportokra lebontva is. A tagállamok közt elég nagy eltérések figyelhetők meg az egyes termékcsoportokat illetően, volt, ahol mondjuk az alkoholos italokra jutó fogyasztási kiadások jelentősen nőttek (például Írországban és Spanyolországban), máshol jelentősen csökkentek (Horvátországban kiemelkedően). Emögött persze megint csak az egyes országban eltérő intézkedések, szabályozások, általános gazdasági helyzet húzódik meg, nem beszélve társadalmi tényezőkről. Magyarországon egyébként 3,7 százalékkal nőtt az alkoholos italok fogyasztási kiadása, ami egyáltalán nem kiugró adat.

Reviczky Zsolt

Összességében a termékfőcsoportokat elnézve a magyar háztartások fogyasztási kiadásainak változása jórészt az uniós átlagnak volt megfelelő.

És nem mellesleg az adatok azt a képet igazolják, ami a járvány kitörése után szubjektíven és részadatokból látható volt. Különösen drasztikus volt a vendéglátási és szálláshely-szolgáltatási fogyasztás visszaesése. E szektorokat az év jelentős részében korlátozások érintették, nem beszélve arról, hogy a külföldi turizmus lényegében megszűnt.

Jelentősen visszaestek a ruházkodási kiadások – korlátozások ezeket az üzleteket is bőven érintették, ráadásul egy új pulcsi jellemzően nem létszükséglet, különösen home office-ban. Kultúrára, szórakozásra és közlekedésre is jóval kevesebbet költöttek a háztartások.

Megugrottak viszont a kommunikációs szolgáltatásokra fordított kiadások, továbbá a lakberendezéssel, lakásfenntartással kapcsolatos kiadások. Megint csak nem váratlan az adat, már 2020 tavaszán, az első lezárások idején arról lehetett hallani, hogy nagyon sokan az otthonuk, kertjük csinosítására fordították a felszabadult idejüket és pénzüket, nagyon sok ehhez kapcsolódó terméket és eszközt vásároltak.

AFP / Brandon Bell

A magyar háztartások a 2. legszegényebbek

A háztartások fogyasztása a járványtól függetlenül jó indikátora annak, amit a köznyelvben életszínvonalként, avagy annak hiányában szegénységként szokás emlegetni. A háztartások fogyasztási kiadásainak összevetése a GDP-nél például sokkal jobban mutatja, hogyan (mennyire jól) él a lakosság. A GDP-nek ugyanis vannak egyéb összetevői, amiknek kevés közük ahhoz, mennyit költenek magukra az emberek.

A magyar háztartások uniós összehasonlításban relatíve jól vészelték át 2020-at, ez azonban sajnos mit sem változtat azon, hogy egyetlen ország van az EU-ban, ahol kevesebbet költenének: Bulgária. Vagy ha úgy tetszik, a magyar háztartásoknál csak a bolgárok élnek rosszabbul.

A magyar háztartások egy főre jutó kiadása euróban számolva 6680 volt, ami még a román háztartásokétól is elmaradt. Persze a magyarok jórészt nem euróban költenek, hanem forintban, ahogy a románok lejben. Így a kiadásokat euróban összevetni csak korlátozottan informatív. Sajnos a magyar háztartások akkor sincsenek jobb helyzetben, ha a kiadásokat vásárlóerő-paritáson számoljuk, amely kiküszöböli az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket. Vásárlóerő-paritáson a tagállamok háztartásai közti különbségek általában véve nem olyan jelentősek, mint simán euróban számolva, ám a magyar háztartások így is csak utolsó előttiek a bolgárokat megelőzve.

És ez nem valami pandémiás kilengés, 2014 óta már Románia is megelőzi Magyarországot. Amely nem is igazán közeledik az egy csoportot alkotó másik három visegrádi országhoz. Akik immár kiegészültek Romániával, sőt ami azt illeti, 2020-ban a román háztartások fogyasztása már mindhárom másik visegrádi országét is megelőzte, miután a cseh háztartások jelentős visszaesést szenvedtek el.

Mindehhez persze hozzátartozik, hogy a román állam (egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt) fogyasztása ugyanakkor alacsony, csak a bolgár államét haladja meg. A magyar állam viszont többet fogyaszt nemcsak a románnál, hanem a szlováknál és a lengyelnél is. Mondhatni: uniós összehasonlításban a magyar állam jobban él, mint a magyar háztartások.

Románia Szlovákiát már megelőzte, felkészül: Magyarország

A GDP-re visszatérve, Magyarország gazdasági teljesítményére sem lehet különösebben büszke – azzal együtt sem, hogy a 2020-as 5,1 százalékos visszaesés az uniós mezőnyben nem volt olyan rossz eredmény. Euróban számolva az egy főre jutó GDP mindez csak sereghajtó, hátulról az ötödik helyre volt elég. Vásárlóerő-paritáson számolva már jobb az eredmény: hátulról a hetedik hely.

A gazdasági teljesítményt nézve persze megint csak az az érdekes, hogy az hogyan áll egyrészt a többi régiós országhoz képest, másrészt az uniós átlaghoz. Vagyis halad-e a gazdasági konvergencia, felzárkóznak-e a keleti tagállamok a fejlettebb nyugatiakhoz?

Vásárlóerő-paritáson nézve az egy főre jutó magyar GDP a lengyellel van szinte pontosan egy szinten, illetve azzal mozog tandemben. Csehország más ligában játszik, ám Szlovákiát sikerült utolérni – vagyis inkább a szlovák gazdaság lassult a lengyel és a magyar alá. Egyébként Románia 2020-ban először megelőzte Szlovákiát, és a trendek alapján Lengyelország és Magyarország következik.

Ami az uniós átlaghoz való konvergenciát illeti, az lassan, de 2020-ban is folytatódott. Hiába zsugorodott a magyar gazdaság, az általános recesszió miatt az átlag is lejjebb került, így a magyar gazdaság elérte annak 73 százalékát.