„Ha jobban teljesít a gazdaság és a külső körülmények is jobbak, tehát például az ellátási láncok helyreállnak, akkor ez akár lehet 5,9 vagy 6 százalék körüli emelkedés is. Ha viszont lassabban indul újra minden, az energiakrízis velünk marad és a beszállítóláncok is csak 2023-ban állnak helyre, akkor inkább 5 százalék alatti növekedés várható”

– felelte az InfoRádió első, a lehetséges GDP-növekedést érintő kérdésére Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. Nagy szerint ez az 5 százalék is nagyon jónak számít Európában, sőt, „akkor vagyunk elégedettek, ha az unió növekedéséhez képest van egy 2 százalékos növekedési többletünk”, hiszen akkor zárkózunk fel az uniós átlaghoz. „Ha sikerül 21 százalék fölötti beruházási rátát fönntartani, márpedig ez sikerülni fog a következő években, akkor ez a növekedési többlet megjelenik” – fűzte hozzá.

A beszélgetésben szóba került az év végén elszabaduló infláció is. Nagy várakozása szerint februárban ennek már lejjebb kell mennie. Szerinte ezt a változást már nem globális faktorok váltják ki, hanem a kormány intézkedései: a rezsicsökkentés, az üzemanyagárstop, a kamatstop vagy éppen az élelmiszerárstop, ami ettől a hónaptól már él. Ezek a lépések nagyjából 2–2,5 százalékponttal vihetik lejjebb az inflációt.

A szocializmusban sem vált be az árszabályozás, az Orbán-kormány mégis ezzel próbálkozik

Négy évtized alatt sem találtak megoldást a tervgazdaság irányítói, hogyan célszerű az árakat szabályozni, hogy ne legyen drágaság, de hiány sem. Az Orbán-kormány most mégis a régi receptre emlékeztető árstoppal él.

Feltették neki a kérdést: mi garantálja, hogy a stoppolt árú termékek melletti összes többi áru árának emelésével nem fog beindulni az infláció. Nagy erre visszakérdezett, hogy eddig a kereskedők miért nem emeltek árat? Azért, mert minél magasabb valaminek az ára, annál alacsonyabb a kereslet, magyarázta, márpedig a kereskedők nem akarják, hogy csökkenjen az árbevételük.

Attól sem tart, hogy a kis üzletek bezárnának, és szerinte az is „blődség”, hogy most mindenki elkezd olcsó brazil csirkéket importálni, mert egy stabil beszállító sokkal nagyobb érték, és a cégek a biztonságra törekednek. Azt mondja, kiszámolták az árstop hatásait, annak költsége havonta az egész szektor teljes profitjának 5–10 százaléka lehet, ami maximum 8–10 milliárd forint kiesést jelent a három hónap alatt.

Ennyit arról, hogy az árstop nem hoz importdömpinget: már meg is jelent a boltokban a spanyol sertés

Bár az agrárkamara hangsúlyozta, hogy az árstop nem érintheti a termelőket, mégsem marad hatás nélkül. Alkupozíciójukat gyengítheti a kereskedőkkel szemben a hatósági árstop, és félő, hogy az ő árujuk helyett olcsóbb import élelmiszer jelenik meg a boltokban. Ennek jeleit már most megtapasztaltuk.

A rezsicsökkentés miatt a Magyar Villamos Művek 400 milliárd forintot bukhat a sajtóban megjelentek szerint. Nagy erre azt mondta, hogy az MVM-nél 208 milliárd forint értékben tőkét emeltek tavaly év végén.