A szocializmusban sem vált be az árszabályozás, az Orbán-kormány mégis ezzel próbálkozik
7 perc
2022.01.23. 09:00
Négy évtized alatt sem találtak megoldást a tervgazdaság irányítói, hogyan célszerű az árakat szabályozni, hogy ne legyen drágaság, de hiány sem. Az Orbán-kormány most mégis a régi receptre emlékeztető árstoppal él.
Nem az az ár, amit a hatóság kitalál, még csak nem is az, amit a gyártó a termék címkéjére ráír; az ár valahol ott van a levegőben, láthatatlan, és minden pillanatban más – fejtegette Kornai János akadémikus egy háttérbeszélgetésen 1978 tavaszán.
Ennek az akkoriban legfeljebb képletesnek tetsző kijelentésnek a realitása azóta, hogy a tervgazdaságot felváltotta a piacgazdaság, egyértelmű. Az árak némelyike éppolyan hullámzást mutat, mint a tőzsdei indexek, rögvest megváltoznak, amint érződik valami a levegőben. A tervgazdaság azonban a szabályozott árak világa volt, és persze a szűkösség, a sorban állás korszaka.
Ennek a törvényszerűségeit kutatta Kornai, aki 1978. áprilisi akadémiai székfoglalóján már azzal a merész gondolatmenettel állt elő, hogy a szocializmusban a hiány hiányt szül. Amikor pedig azt firtatták, hogy a korabeli, egymással rivalizáló árelméletek közül melyiket pártolná, létezik-e valamiféle optimum, virágnyelven azt válaszolta: nincs ilyen.
„Van érzékem mindent aprólékosan és logikusan végiggondolni" - Búcsú Kornai Jánostól
Életének 94. évében elhunyt Kornai János, a világszerte jegyzett társadalomtudós, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emiritusa, akitől több generáció tanulta meg a szabadság feltétlen tiszteletét és azt, hogy csak a végiggondolt gondolatnak van valódi értéke.