Az elemzőket is meglepte az, hogy januárban átlagosan 7,9 százalékos volt a drágulás – derül ki a KSH reggeli adatközlése után kiadott kommentárokból. Az elemzői konszenzus 7,4 százalék volt, vagyis az előző két hónapos infláció tartását feltételezték a szakértők, már aki nem lassú csökkenést várt. Most abban mindenképpen egyetértenek, hogy az inflációs nyomás fennmarad, az MNB által még decemberben becsült 5 százaléknál magasabb lehet a drágulás átlagos mértéke.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: nemcsak az infláció robbant fel, de a volatilis tételektől megtisztított maginfláció is rendkívül magas: az 5,3 százalékos szint mindössze két hónap alatt ugrott 7,4 százalékra, ami több mint húsz éves rekordot jelent. Arra is rámutatott, hogy ezúttal a drágulás havi szintje is jóval magasabb (1,4 százalékos) a korábbi hónapokban tapasztalt 0,9 százaléknál. Ennél is beszédesebb talán, hogy a fogyasztói kosár több mint 76 százalékában volt 3 százaléknál is magasabb az éves árváltozás üteme – írta.

Még tovább nőtt, minden várakozásnál magasabb az infláció

7,9 százalékos volt az infláció januárban - számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez még a 2021. novemberi és decemberi 7,4 százalékosnál is magasabb. Így most már majdnem 14 és fél éves rekordról beszélhetünk, ennél nagyobb inflációt utoljára 2007 augusztusában mértek (az 8,3 százalékos volt).

Virovácz Péter szerint az élelmiszerárstop miatt 0,5 százalékpontos inflációmérséklődést várnak, ennek ellenére a többi termékkör drágulása miatt havi alapon is drágulás jöhet, így februárban is 7 százalék felett maradhat az infláció. Ha a kormányzat nem hosszabbítja meg az első körben február 15-ig élő üzemanyagár-stop intézkedést, úgy az a jelenlegi számítások alapján átlagosan 8 százalékkal emelné az üzemanyagok árát, ami önmagában 0,6 százalékponttal növelné a havi inflációs mutatót, habár ez vélhetően két hónap alatt jelentkezne a statisztikai számbavételi módszertan miatt – emelte ki.

Az ING elemzői mindezek alapján az év egészére 6-6,1 százalékos inflációval számolnak, és ennek megfelelően arra, hogy az MNB tovább folytatja kamatemelési ciklusát.

Hasonló prognózist közölt Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője is. Ő is kiemelte, hogy a mostani 3 százalékos havi élelmiszer-inflációhoz hasonló ütemre évek óta nem volt példa. Az élelmiszerek mellett jelentős havi drágulás látható szinte mindenhol, például a szolgáltatásoknál, valamint tartós fogyasztási cikkeknél, ráadásul a ruházati cikkeknél például a korábbi évekhez képest mérsékeltebb leárazások történtek.

Németh Dávid szerint a maginfláció újabb jelentős gyorsulása az ár-bér spirál kialakulásának veszélyére utal, és valószínűsíthető, hogy az éves infláció az év végéig nem süllyed 4 százalék alá, az éves átlagos drágulást pedig ő is 6 százalékra teszi.

Így szállt az egekbe az infláció - megnéztük, melyik termékek drágultak a legjobban

A tíz legnagyobbat dráguló termék közül nyolc élelmiszer. Öt olyan terméket is sikerült találni, amelynek csökkent az ára az elmúlt egy évben.

Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint az árdinamika érzékelhető enyhülése tavasszal következhet be: addig történik meg az év eleji átárazások döntő többsége, illetve áprilistól fut ki teljesen a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is. Ugyanakkor a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, egyfelől a bérnyomás, másfelől a kormányzati osztogatás miatt.

A második negyedévtől számít az infláció lassú csökkenésére Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki úgy látja, a fokozódó negatív bázishatások miatt az év közepétől gyorsuló ütemben fékeződhet az áremelkedés üteme, ám az év végén még így is az MNB 3%-os célja fölött ragad az infláció. A megjelent adat tovább növelheti a kamatemelési várakozásokat, mivel az MNB-nek a korábban vártnál magasabb kamatpályára lesz szüksége az infláció visszafogásához.