Csúcson az olajár, és Szaúd-Arábia az egyetlen olyan olajtermelő állam, amely képes lenne ellensúlyozni az orosz export kiesését, de Rijádban úgy nyilatkoztak: tartják magukat az OPEC+-megállapodáshoz, vagyis csak fokozatosan növelik az olajkitermelést.

A legnagyobb kitermelőket tömörítő szervezet szerdán tanácskozott, ekkor arról döntöttek: tartják magukat az eredeti tervekhez, és áprilisban napi 400 ezer hordóval növeli a kitermelést. Az OPEC+-országok tavaly júliusban megállapodtak abban, hogy havonta 400 ezer hordóval növelik a termelésüket mindaddig, amíg el nem érik azt a napi 9,7 millió hordót, amennyivel 2020 májusában csökkentették termelési szintjüket. A tavaly júliusi megállapodás része volt az is, hogy az OPEC+-országok havonta üléseznek, hogy megerősítsék a korábbi megállapodásukat, és ha szükséges, változtassanak azon.

Röviddel 15 óra előtt az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 112,63 dollár volt, ami 7,66 dolláros, 7,30 százalékos emelkedés keddhez képest. Szerdán eddig 106,88 dollár és 113,93 dollár között mozgott a Brent ára.

A következő OPEC+-miniszteri találkozót március 31-én tartják.

Napi 2 millió hordóval tudná emelni a kitermelést Szaúd-Arábia, és ez radikálisan csökkenthetné az olajhiányt a globális piacon, megállíthatná az áremelkedést is, amely 2014 óta a legmagasabb szintre tolta fel az árakat. Idén már 33%-os volt a Brent olaj áremelkedése, és senki sem tudja, hol a határ – írja a CNN gazdasági rovata, amely utal arra, hogy Oroszország, a világ második legfontosabb olajexportőre, 4-5 millió hordó olajat exportált naponta. A nyugati szankciók nem érintik közvetlenül az orosz energiaszektort, ennek ellenére rengeteg probléma mutatkozik, mert sokan elutasítják az orosz eladási ajánlatokat akkor is, ha azok jelentős árengedményt tartalmaznak. Közben pedig a nagy nyugati olajcégek megkezdték a kivonulást Oroszországból.

Richard Bronze, az Energy Aspects főnöke úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy az olajvásárlók és a mögöttük álló bankok óvatossága érthető, hiszen még egyáltalán nem világos, hogy a nyugati szankciók pontosan mire is vonatkoznak.

A nyugati világ ugyan szankciókkal sújtja Oroszországot, de azok az olajfinomítók, amelyek eddig orosz olajat használtak, a jövőben is ezt teszik majd. Az orosz olaj régebbi vásárlói közül a kínaiak és az indiaiak hosszú távon valószínűleg nemigen zavartatják magukat a nyugati szankciók miatt.

Az USA erőteljesen lobbizik Szaúd-Arábiában annak érdekében, hogy növeljék az olajkitermelést és fogják vissza a globális áremelkedést, amely az amerikai benzinkutaknál is jelentkezik. Mohamed bin-Szalman trónörökös kiváló kapcsolatot épített ki Putyinnal, ezért valószínűleg figyelembe veszi az orosz érdekeket is.

Ha viszont Szaúd-Arábia nem hajlandó a kitermelés gyors fokozására, akkor az olaj ára tovább növekedhet. A Goldman Sachs egy hónap múlva 115 dolláros hordónkénti árral számol, de a pénzintézet energiaszakértői siettek hozzátenni: az ukrán háború elhúzódása miatt ez konzervatív becslés, vagyis előfordulhat, hogy az olajár még gyorsabban emelkedik.

Világméretű recesszió jöhet

A magas olajár – néhány más tényezővel együtt – világméretű visszaeséshez vezethet – hangsúlyozza az ABC News beszámolója az OPEC+-értekezletről. Az online tanácskozás, amelyen Oroszország képviselője is részt vesz, befolyásolhatja a globális inflációt.

A résztvevőknek azt kell mérlegelnie, hogy ha hagyja az olajár-emelkedést, akkor ezzel inflációt és recessziót okoz. Akkor pedig újra csökkenhet a kereslet az olaj iránt, és az árak megindulhatnak lefelé.