Oroszország azt követeli, hogy az általa „barátságtalannak” minősített országok rubelben fizessenek a földgázért – közölte Vlagyimir Putyin elnök szerdán. A bejelentés hatására 21 százalékot emelkedtek az európai gázárak Amszterdamban, mivel attól tartanak, hogy az orosz követelés csak elmélyíti a kontinens energiaellátási válságát. Jót tett azonban az orosz elnök nyilatkozata a rubelnek, ami erősödni kezdett. Ennek oka egyszerű: a vásárló országoknak, ha ezek után teljesíteni akarják a szerződést, rubelt kell vásárolniuk, ami erősíti az orosz fizetőeszközt. Putyin azt is elrendelte, hogy az orosz jegybank egy hét alatt dolgozzon ki egy rendszert a kifizetések befogadására.

Majd eldöntik, szerződésszegésnek tekintik-e

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az orosz energetikai cégek exportszerződései dollár vagy euró elszámolásúak. Ha ezek a cégek valóban rubelben fogják követelni a szállítások ellenértékét, akkor szerződésszegést vagy legalábbis egyoldalú szerződésmódosítást követnek el – mondta a hvg.hu-nak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Innentől fogva a nyugati partnerek – akik egyébként eddig épp azon tanakodtak, hogyan lehetne a hosszú távú szerződésekből lassan kihátrálni – akár fel is mondhatják ezeket.

Gáznyomás ellenőrzés az FGSZ vecsési gáztelepén

AFP / Kisbenedek Attila

A gázszállítások rubelben történő kifizetésének feltételeit tisztázni fogják az orosz gáz vásárlóival – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal az MTI szerint. „Annak mértékében tudják majd kialakítani álláspontjukat a vásárlók, ahogy felveszik velük a kapcsolatot, és elmagyarázzák nekik a rubelben történő fizetés feltételeit” – mondta Peszkov.

Türelemre intett viszont annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy vajon az európai vevők szerződésszegésnek tekintik-e a rubelben fizetésre történő áttérést.

Ugyanakkor Németország már jelezte, hogy szerinte szerződésszegés rubelben kérni az orosz földgáz árát. Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerdán Berlinben úgy fogalmazott, hogy a moszkvai döntés „kevéssé” ijeszti meg, mert országa földgázellátása a tavasz végéig biztosított. A miniszter arról is beszélt, hogy Németország az európai partnereivel konzultál a megfelelő válaszról.

A nagy kérdés, hogy hogyan történne a szállítások elszámolása rubelben? Magyarországnak például forintja, eurója és dollárja van nagyobb mennyiségben.

A kereskedelmi bankok olyan mennyiségű devizát, mint amiről Oroszország nyugati energiaexportja kapcsán szó van, nem tudnak leváltani

– állítja Pletser Tamás.

Erre csak az orosz jegybank lenne képes – ám az orosz jegybankot nyugati szankciók sújtják. A nyugati szankcióknak éppen az a lényege, hogy Moszkva ne tudja felhasználni a rendelkezésére álló, illetve az országba befolyó dollármennyiséget. Ahhoz, hogy az orosz jegybank ilyen mennyiségben tudjon rubelt váltani, fel kellene oldani, vagy legalábbis enyhíteni kellene a szankciókat. Az USA és az EU részéről ez egész biztosan nem fog megtörténni.

Ha Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy rubelben kéri a fizetséget, és a Nyugat is ragaszkodik a szankciókhoz, akkor az orosz energiaexport lényegében összeomlik,

a kereskedelem a korábbi mennyiségek töredékére csökken – mondja Pletser. Ez nem csak az uniónak lenne rossz, hanem Oroszországnak, hiszen az orosz gazdaság és az állami költségvetés rendkívüli mértékben függ az energiahordozók exportjától.

Persze Moszkva még, legalább részben kihátrálhat a bejelentett fenyegetésből, hiszen egy hét átmeneti időt engedett – véli Pletser Tamás. „Meglátjuk, mi lesz, ha lejár a határidő” – mondja a szakértő, aki szerint a fenyegetés beváltása ésszerűtlen lenne, ám Putyin elnök egyre inkább sarokba szorul.

Az Orosz Nemzeti Bank épülete Moszkvában

AFP / Kirill KUDRYAVTSEV

A magyar kormány kapott egy pofont

Magyarországon a lépés elsősorban az állami energiavállalatot, az MVM-et, egész pontosan annak energiakereskedő leányát, az MVM CEEnergy-t (volt Magyar Földgázkereskedő) érintené. Magyar oldalról ugyanis az MVM veszi a gázt a 2021 őszén életbe lépett hosszú távú szerződés keretében a Gazpromtól. Nem piaci ügyletről van szó, az MVM magyar állami cég, a Roszatom orosz állami cég, a gázszerződést Szijjártó Péter külgazdasági miniszter tárgyalta le, és ő kommunikált az ügyben a hazai nyilvánosság felé.

Ez egyfelől azt jelenti, hogy a lépésből fakadó minden kár és kellemetlenség közvetlenül a magyar államot érinti. Továbbá azt, hogy

a magyar államnak (a külügyminisztériumnak) kellene intézkednie és kommunikálnia továbbra is.

Ezzel szemben a tárca honlapján említés sem esik a dologról, és arról sem hallani, hogy tiltakozó jegyzéket adtak volna ki, vagy behívatták volna az orosz nagykövetet. Az ukrán nagykövetet egyébként Szijjártó Péter bekérette, miután Ukrajna tiltakozott a hosszú távú gázszerződés aláírása miatt és panaszt tett a Brüsszelben. Ukrajna azért tiltakozott, mert a magyar szerződésnek része, hogy a Gazprom a gázt a szerb és az osztrák határon adja át, vagyis megkerülve Ukrajnát. A gáztranzit Ukrajna számára különösen fontos, egyrészt bevétele származik a tranzitdíjakból, másrészt geopolitikai pozícióját erősíti - bár mint most kiderült, Moszkvát ez sem tartotta vissza Ukrajna megtámadásától.

A kormány nincs könnyű helyzetben, mióta elismerik, hogy Ukrajnában háború zajlik, és hogy Oroszország agressziót hajt végre, azóta lépten-nyomon azt mondják, hogy Magyarországnak a konfliktusból ki kell maradnia, és hogy szó sem lehet az energiaszektort érintő szankciókról. Ami az első pontot illeti, nyilván értelmetlenség, hiszen

Magyarország amúgy eddig minden, Oroszországgal szembeni szankciót megszavazott és végrehajt, vagyis de facto hadviselő fél a Moszkva elleni gazdasági harcban

– ennek köszönhetően az összes többi uniós országgal együtt felkerült a Moszkvában „barátságtalannak” minősített országok listájára. Magyarország a fegyveres konfliktusban nem vesz részt – de ezt nem is kéri tőle senki, és nem is kíván senki más sem részt venni.

Jelena Burmisztrova Gazprom alelnök és Szíjjártó Péter a 2021-es szerződéskötéskor

MTI/ Szigetváry Zsolt

A magyar kormány titkosította a gázszerződést

A kormány az energiaszektort érintő szankciókat elutasította, ám arról egy szót sem szóltak, hogyan értékelnék, ha Moszkva vezetne be az energiaszektort érintő szankciókat. Márpedig a gázszerződések rubelesítése ezzel ér fel – sőt rosszabb holmi szankciónál, ha az oroszok tényleg meglépik, az szerződésszegéssel ér fel. A kormány mindeddig nem ítélte el élesen Oroszországot, a közmédia pedig jórészt kritikátlanul továbbítja az orosz propagandát. Miután a kormány – és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök hosszú éveket és rengeteg energiát fordított arra, hogy kiváló kapcsolatokat építsen ki Moszkvával, és ezt a szavazótáborával is elfogadtassa, nyilván nehéz váltani, különösen hetekkel/napokkal az országgyűlési választások előtt. Ezzel együtt amellett azért már nehéz lenne szó nélkül elmenni, ha a moszkvai szankciók közvetlen károkat okoznak a magyar államnak. Persze nem lehetetlen, eddig is sikerült úgy kommunikálni, mintha Moszkva majdhogynem ártatlan áldozat lenne az egész helyzetben.

A gázszerződés feltételei és részletei titkosak, így azt sem tudni, Magyarország pontosan milyen árképzési képlet alapján, milyen ütemezéssel stb. fizet az orosz gázért. Az biztosra vehető, hogy az árképlet valamilyen módon a holland gáztőzsde áraihoz van indexálva. Vagyis a szerződéses ár valamivel talán alacsonyabb a piacinál, illetve a piaci árváltozások csak késleltetve érvényesülnek, de az kizárható, hogy Magyarország jelentősen olcsóbban kapná a gázt. Vagyis Orbán Viktor állítása nem igaz, hogy a „rezsicsökkentés” (vagyis a nyomott, hatósági áras lakossági értékesítés) az orosz gázon múlna – már azon túl, hogy egyelőre nem látszik, hogyan lehetne pótolni az orosz gázt Magyarországon és egész Európában.