Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország azt követeli, hogy az általa „barátságtalannak” minősített országok rubelben fizessenek a földgázért – közölte Vlagyimir Putyin szerdán. A Bloomberg értesülései szerint a bejelentés hatására 21 százalékot emelkedtek az európai gázárak Amszterdamban, mivel attól tartanak, hogy az orosz követelés csak elmélyíti a kontinens energia-ellátási válságát. Jót tett azonban az orosz elnök nyilatkozata a rubelnek, ami erősödni kezdett. Ennek oka egyszerű: a vásárló országoknak, ha ezek után teljesíteni akarják a szerződést, rubelt kell vásárolniuk, ami erősíti az orosz fizetőeszközt.
Putyin azt is elrendelte, hogy az orosz jegybank egy hét alatt dolgozzon ki egy rendszert a kifizetések befogadására.
Március elején Oroszország kiadott egy listát, amin a vele szemben „barátságtalan” országok szerepeltek. Ezek között megtalálni az Egyesült Államokat, Japánt, az Európai Unió valamennyi tagállamát – köztük tehát Magyarországot –, Svájcot és Norvégiát is. Ennek eredményeképpen az orosz gázexport zöme ezekbe a „barátságtalan” országokba áramlik.
Az orosz-ukrán háború eseményeiről tudósító hírfolyamunkat alább találja:
Gyerekkórházat lőttek az oroszok, Zelenszkij videón jelentkezik be a rendkívüli NATO-EU-csúcson - percről percre a háborúról
A nyugatiak sorra ítélik el Oroszországot, amiért nem zárták ki teljesen az atomfegyver használatát, a NATO és az EU vezetői Ukrajnának szánt segítségről és az oroszok elleni újabb szankciókról dönthetnek. Percről percre követjük az orosz-ukrán háború szerdai híreit.
