Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Továbbra is a magyar fogyasztók fizetik a legkedvezőbb rezsidíjakat Európában, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb, májusi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a lakossági fogyasztókat terhelő földgáz-átlagár már vásárlóerő-paritáson mérve is Magyarországon a legalacsonyabb.
A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A jelentés szerint májusban a földgáz lakossági átlagára Budapesten 2,75 eurócent/kWh volt, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a legalacsonyabb. Ugyanebben a hónapban a földgáz lakossági átlagára Bécsben 19,04, Amszterdamban 26,85, Prágában pedig 14,92 eurócent volt kilowattóránként.
A villamos energia lakossági átlagára Budapesten 10,17 eurócent/kWh-val májusban a második legkedvezőbb volt Európában, a fogyasztók csak Belgrádban fizettek ennél kevesebbet. Ugyanennyi villamos energiáért ugyanakkor Rómában 49,32, Prágában 40,14, Bécsben 47,44 eurócentet kellett fizetni.
A közleményben kiemelik: a magyar fogyasztók költségei vásárlőerő-partiáson mérve is a legkedvezőbbek közé tartoznak Európában. A vásárlóerő-paritáson mért lakossági földgáz átlagár májusban Budapesten volt a legkisebb, kilowattóránként 0,0438 PPS (Purchasing Power Standard – európai vásárlóerő-egység), a villamos energia esetében pedig 0,1616 PPS értékkel a harmadik legolcsóbb volt Magyarország.
A MEKH jelentése havonta vizsgálja a villamosenergia- és földgázfogyasztás költségeinek nettó jövedelemhez viszonyított arányát is, vagyis azt, hogy egy háztartás havi jövedelmének mekkora hányadát fordítja a villamos energia és földgázfogyasztással kapcsolatos kiadásokra. Májusban Budapesten ez 2,6 százalék volt, ami Luxembourg után a második legkedvezőbb érték. Összehasonlításképpen ugyanebben a hónapban Szófiában a jövedelmük 11,7, Prágában 8,8 százalékát fordították energiaköltségekre a háztartások.
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben – közölte a MEKH.
