Angliában a napokban 70 vállalat részvételével indul a világ egyik legnagyobb, munkarenddel foglalkozó kísérlete. A következő hat hónapban a munkavállalók az órák 80 százalékáért 100 százalékos fizetést kapnak. A rövidebb munkahét célja, hogy a munkavégzés hatékonyságát növelni tudják.

A programot a négynapos munkahétért kampányoló nonprofit szervezet a Cambridge-i, az Oxfordi Egyetem és a Boston College kutatóival együttműködve valósítja meg. A kutatók a vállalat termelékenységére, a munkavállalók életminőségére, valamint a környezetre és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatást mérik.

Sienna O'Rourke, a Pressure Drop Brewing, egy független londoni sörfőzde márkamenedzsere a CNN Businessnek elmondta, hogy a vállalat legfőbb célja a kísérlettel az, hogy javítsa alkalmazottai mentális egészségét és jólétét.

Pressure Drop Brewing

AFP / JUSTIN TALLIS

Egy másik cég, a peterborough-i székhelyű digitális biztosítással foglalkozó GO4 korábban bevezette a négynapos munkahetet, miközben arra kérte dolgozóit, hogy minden munkanapon dolgozzanak egy plusz órát, hogy a fizetésük változatlan maradjon.

A vállalat marketingvezetője, Georgia Prosser szerint a rövidebb munkahét "fantasztikus, miután van ideje olyan dolgokra, amiket amúgy nem feltétlenül tenne meg" – mondja, majd hozzáteszi,

így van időm minden olyan unalmas dologra, amire hétvégén amúgy nem jutna idő.

Annak ellenére, hogy kevesebb ideje van a munkára, a marketingvezető könnyebbnek találja a munkaterhelést. Mint mondja:

ha az ember elkezd a hatékonyságra gondolni, csökkenti a megbeszélések időtartamát, és nem vesz részt olyan megbeszéléseken, ahol nincs rá szükség, akkor sokkal több időt nyer vissza.

Perry Timms northamptonshire-i HR szakértő is a négynapos hét mellett kampányol, azonban azzal egyet ért, hogy a rövidebb munkahét nem minden iparágban lenne bevezethető. Szerinte az a legfontosabb érdés, hogy a vállalatok

a végsőkig feszítik-e a munkavállalók a koncentrációját és figyelmét, vagy többet tudnak kihozni belőlük kevesebb idő alatt, mert kipihentek?

Timms reméli, hogy a rövidebb munkahetet mások is átveszik majd, amint a társadalmi korlátozások enyhülésével a vállalatok visszatérnek az "új normális kerékvágásba".

Világszerte egyébként számos országban indultak kezdeményezések a munkaszervezési módszerek reformjával kapcsolatosan, Amerikában, Belgiumban, Új-Zélandon, Spanyolországban vagy Izlandon már több vállalat is átszervezte működését az elmúlt években. Azok a külföldi szervezetek, amelyek bevezették a 4 napos munkahetet, kiegyensúlyozottabb munka-magánélet egyensúlyról, magasabb produktivitásról, kevesebb kivett betegszabadságról számoltak be.

A belgáknál a heti óraszám maradt, a különbség mindössze annyi, hogy azt nem öt, hanem négy nap alatt dolgozzák le, ugyanakkor arra is lehetőségük van az alkalmazottaknak, hogy rugalmasan kezeljék a munkaórákat, vagyis az egyik héten többet a másik héten kevesebbet, ami - mint azt februári bevezetésekor a kormány közleményében hangsúlyozta - nagy segítség lehet azok számára, akik közösen nevelnek gyereket.

Képünk illusztráció

Reviczky Zsolt

Magyarországon is vannak kezdeményezések az új munkarend bevezetésére. A nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom teszteli a 4 napos munkarendet: teszt jelleggel július és október között négy csapat - köztük támogató és ügyfélkapcsolatban dolgozó területek egyaránt - állnak át az új munkarendre - írja a vállalat közleményében.

A teszt időszak legfontosabb célja az információgyűjtés, azonban a gyakorlati adatok elemzésén túl, a munkaerőpiac összes szereplőjének véleményére is kíváncsi a Telekom, ezért országos reprezentatív kutatást indítanak a témában, hogy felmérjék a hazai munkavállalók és munkaadók véleményét az innovatív megoldásról.