„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A kormány folytatja azt a gyakorlatot, amelynek révén tavaly átlagosan négy naponta írták át a már nyáron elfogadott, de ezáltal fiktívvé váló költségvetési törvényt. Most a központi tartalékok közé tartozó gazdaság-újraindítási programok keretéből 25 milliárd forintot adnak át a Magyar Honvédségnek dologi kiadásokra és beruházásokra. A Központi Maradványelszámolási Alapból kivett csaknem 150 milliárd forintból 27 milliárdot a 2022. évi iparűzési adókedvezménnyel kapcsolatos önkormányzati támogatásra fizetnek ki.
6 milliárdot a kormányhivatalok dologi kiadásaira, 35 milliárdot a vasúti és autóbuszos közlekedés költségtérítéseire, 17 milliárdot a Miniszterelnöki Kabinetirodának kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra és még külön 1,7 milliárdot a Digitális Kormányzati Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok támogatására, valamint 2,1 milliárdot a Belügyminisztérium infokommunikációs szolgáltatásaira, 12 milliárdot külügyi fejlesztési és kutatási programokra, 5 milliárdot sportfejlesztésre, 6 milliárdot kulturális értékmegőrző beruházásokra, 3,8 milliárdot a közoktatást felügyelő Klebelsberg Központnak és 2,5 milliárdot az alapítványba szervezett egyetemeknek.
Számos beruházás befejezését halasztják egy évvel: ez érinti például a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program második ütemét, a kecskeméti Katona József Színház komplex felújítását, a bécsi nagykövetség és a párizsi Magyar Intézet felújítását – vagyis nem a legnagyobb összegű kiemelt beruházásokat.
