Több mint hét százalékot drágult egyetlen hónap alatt a vasárnapi ebédünkhöz felhasznált, a boltokban piaci áron forgalmazott élelmiszerek ára, és majdnem ötszázalékos a drágulás akkor is, ha a kosárból kivesszük a szezonális friss zöldségeket és gyümölcsöket is. Két hónap alatt pedig ez utóbbi adat már meghaladja a 9 százalékot – ami azért is érdekes, mivel kosarunkban több olyan terméket is találhatunk, amelynek alapanyaga az árstop miatt nem drágulhat, vagyis a feldolgozott termékek jobb fokmérői annak, milyen mozgások is mennek végre az élelmiszereknél. Ilyen például a kenyér, amelynek átlagos ára egyetlen hónap alatt 19, két hónap alatt pedig 29 százalékkal növekedett, miközben a búzafinomliszté a tavaly októberi szinten áll. Tovább drágult a szintén lisztből (és a nagyjából hasonló szinten mozgó tojásból) álló száraztészta is, igaz, itt nem annyira kiugró a drágulás – bár két hónap alatt 6 százalék azért nem elenyésző.

Persze más a kép akkor, ha a teljes kosarat vesszük alapul, hiszen abban több nagy értékű árstopolt termék – például húsok – találhatók: a teljes kosárérték ára 3,3 százalékkal nőtt. Normális időkben ekkora drágulás egy év alatt (sem) szokott bekövetkezni, de láthatóan most nem azokat az időket éljük.

Tudhatja ezt a kormány is, amely a hónap közepén úgy döntött, újabb három hónappal, október 1-jéig meghosszabbítja a hét termékkörre kivetett árstopot. Hogy beválik-e a taktika, és addigra tényleg visszatérnek-e az árak egy elfogadhatóbb sávba, az legalábbis kétséges, ahogy az is, hogy a terméklánc szereplői az emelkedő takarmányárak miatt hogyan tudják különösebb veszteség nélkül megúszni az újabb ársapkás időszakot.

Azoknak a kisboltosoknak, akikkel nemrég beszélgetett a hvg.hu, egyértelmű a válasza erre: sehogy.

A nemzetközi multikkal szemben ők jóval kisebb mennyiségben szerzik be az általuk értékesített árut, ez pedig kisebb lobbierőt is jelent – és természetesen magasabb beszerzési árat. Olykor már a fogyasztói ár több mint kétszeresét is eléri a nagykereskedelmi árszint, vagyis a forgalmazás – amelyet az árstopról szóló rendelet előír – egyre nagyobb teher a számukra. Ráadásul, szemben a benzinkutasokkal, ők semmilyen kompenzációra nem számíthatnak az állam részéről.

Reviczky Zsolt

Nem szűnik ugyanakkor a másik probléma, az áruhiány. Nem véletlen, hogy ma már nincs olyan lánc, ahol ne léptettek volna életbe mennyiségi korlátozást az árstopolt élelmiszereknél, igaz, még így is előfordul, hogy a vásárláskor üres polcokat találtunk egy konkrét áru helyén. Ez is magyarázza, hogy a még ezekben a termékkörökben is előfordul, hogy drágulást tapasztalunk: például ha a legolcsóbb sajátmárkás termék hamar kifogy, akkor már csak a drágábban fixált árú márkásat találjuk a polcokon. Márpedig mi a bolti körünknél minden termékből az éppen kapható – nem akciósan – legolcsóbbat kerestük.

A kormány mindenesetre tartja magát ahhoz, amit eldöntött: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt közölte, hogy „mi árstopokban hiszünk”.

Adódik tehát a kérdés: a kereskedők miben hisznek? Pusztán az árakat – vagy a KSH statisztikáit – nézve nehéz megmondani, hogy mennyire terelődik át a drágulás más termékekre, az viszont látszik, hogy a hasonló termékkategóriákban korábban nagyjából együtt mozgó árak teljesen elszakadtak az árstopoltakétól. Az például már a normalitás, hogy az alacsonyabb zsírtartalmú, vagyis alacsonyabb minőségű 1,5 százalékos UHT tej ára lehagyta a 2,8 százalékosét, de érdemes nézni a liszteket is. A korábban a búzafinomlisztnél nagyjából 20-25 százalékkal drágább réteslisztet ma már több mint dupla annyiért, bőven 300 forint fölött kilónkénti áron lehet megvenni.

Ez is magyarázat arra, hogy májusban a KSH még az eleve sokkoló, 10,7 százalékos inflációhoz képest is jóval magasabb, 18,6 százalékos éves drágulást regisztrált átlagosan az élelmiszereknél, a havi (április-május közötti) infláció pedig az 1,7 százalékos átlagos szint duplája, 3,5 százalék volt.

De mennyiből is jön ki négy személyre négy fogás? Ha a hét nagy áruházlánc valamelyikében vásároljuk meg a hozzávalókat, június végén átlagosan 7115 forintos költséggel kell számolni, ez egy hónappal korábban 6889 forint volt. A legolcsóbb Auchan és a legdrágább Príma árai között csaknem ezer forint volt a különbség (6780, illetve 7709 forint volt a végösszeg), a második legolcsóbb ezúttal az Penny, a harmadik a Tesco lett. Ha kivesszük az árstopos termékeket, picit változik a sorrend: ekkor a Tesco került az első helyre, ezt követi a Penny és az Auchan. Ha pedig megtiszítjuk a kosarat a szezonális zöldségektől is, akkor az Aldi, a Penny és a Tesco bizonyult a legolcsóbbnak.