„Most már a nagykereskedők is mennyiségi korlátozást vezettek be: jelenleg a kristálycukorból naponta 20 kilót vehetünk maximum, ami miatt az üzletben is szabtunk egy mennyiségi korlátot. A kristálycukornál és a lisztnél áruhiányt is érzünk, a cukornál nagyrészt a befőzési szezon miatt. Nem tudunk úgy 10 kilókat kiadni egy embernek, hogy mi sem kapunk többet 20-nál” – mesélte a hvg.hu-nak Süveges László, egy Békés megyei kisbolt vezetője.

Az áruhiány nagyjából egy hónapja kezdődött a cukornál, akkor még 340 forintért tudott hozzájutni, most viszont már 570 forintért veszi. A lisztnél kicsit jobb a helyzet, ott az egyik fajtából be tudott vásárolni a vállalkozó, így arra nem kellett mennyiségi korlátot bevezetni. Ugyanakkor ennek a terméknek van szavatossági ideje, így, ha túl sok van raktárkészleten, az sem jó. „A nem saját márkás lisztekből csak egy darabot vehetnek a vásárlóink naponta, ahogyan a cukorból is”.

MTI / Balogh Zoltán

Az árstop a beszerzési árakra nem terjed ki, azaz a kiskereskedők a szerződéseik szerinti áron tudják beszerezni azokat a termékeket is, amiket aztán hatósági áron kötelesek értékesíteni A sertéscomb az egyetlen, ami valamennyire nyereséges hatósági áron megszólalónknak, mert 1499-ért adja és 1179 forintért veszi, a többin már semennyi haszonkulcs nem maradt:

• a Koronás kristálycukrot 290 forintért adja, a Diamant kristálycukrot pedig 270 forintért, de mindkettőt 569 forintért veszi,
• 1600 forintért árulja a csirkemellfilét, és 2050 forintért vásárolja a beszállítótól,
• a Tótkomlósi lisztet 219 forintért, a saját márkásat 179 forintért kínálja, és mindkettőt 349 forintért veszi,
• legtöbbet az étolajon bukik, mert a Kunsági étolajat 699 forintért adja, és 1699-ért veszi,
• a Mizo UHT tejet 299 forintért árulja, és 367 forintért vásárolja,
• a csirke far-hátat pedig 260-ért adja, és 294-ért szerzi be.

A kereskedő szerint az árstop bevezetése óta megemelkedett a csirke far-hát iránti igény, mert

elszálltak a kutyakonzervárak, és rengetegen viszik az állataiknak.

„Ha a hatósági áras termékek közül mindenből csak 10 kilót és 10 litert adnánk el naponta, az olyan 15-20 ezer forint közötti veszteséget termelne” – mondta Süveges László. De ha csak 10 ezer forint veszteséggel számolunk naponta, már az is 300 ezer forint veszteséget jelent havi szinten, ami egy dolgozó bére.

Az extra költségeket a kisboltokat üzemeltető kereskedők nem tudják beépíteni az ársapka nélküli termékeikbe sem, mert azok önmagukban is drágulnak. Ráadásul az üzemanyaggal ellentétben semmilyen térítést nem kapnak a boltosok a folyamatosan növekvő veszteségeik mérséklésére. „Ezeket a termékeket vennünk kell. Tartanunk kell. Nem luxuscikkekről beszélünk, hanem a napi megélhetéshez és főzéshez szükséges termékekről. Viszont, ha nem lenne hatósági ár, nem valószínű, hogy tartanánk csirkemellfilét, mert 3000 forintért adnánk egy kilót, amit már senki sem venne meg.”

Képünk illusztráció

Reviczky Zsolt

Csőd mellett a hatóságtól is tartanak

A beszállítók mennyiségi korlátja miatt minden napra rendelniük kell, de így sincs annyi darab a boltban, mint amennyit a szabály előírna. Az árstopos rendelet ugyanis nemcsak az árakat maximalizálja az 2021. október 15-ei árszinten, de a forgalmazandó mennyiségre is kitér. A kereskedők kötelesek a 2021. október 15. napján forgalmazott termékek árusítására, és naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi árumennyiségnek kell a boltban lennie. Azaz nem vehetik le a polcokról az árstopos termékeket, ha a kijelölt napon forgalmazták őket, és a készletet sem csökkenthetik (akár a veszteségek mérséklése érdekében). Aki kevesebb terméket tart készleten, mint a 2021-es napi átlag, 50 ezer forinttól egészen 3 millió forintig terjedő bírságot kaphat. Ha egy kereskedőt többször is megsérti a szabályt, a fogyasztóvédelem a kereskedési tevékenységtől is eltilthatja minimum egy napig, maximum egy évig. Illetve ismételt jogsértésnél az előző bírság legalább kétszeresét kell kiszabni, és ebben az esetben nincs határ a díj összegében sem. Aki többször is jogsértést követ el, a tevékenység felfüggesztésére kötelezést és a pénzbírságot akár együtt is kiszabhatják rá.

„Nagykerből nem tudok annyi cukrot rendelni, amennyit a rendelet alapján tartanom kéne. De a csirkemellfilével is ugyanez van, nem lehet annyit tartani. Egyébként nem is tudnám a tavalyi napi átlagmennyiséget eladni még hatósági árral sem.” A kereskedőnél hatósági ellenőrzés még nem volt, így nem tudni, elfogadják-e azt a magyarázatot a kevesebb árura, hogy a beszállítóitól nem tud eleget rendelni. Vásárlói feljelentésről megszólalónk még nem hallott (bár ilyenre is vannak példák az országban), vizsgálat viszont volt az ismeretségi körében. A törvény szerint, amelyik termék nem volt a kijelölt napon a boltban, arra nem vonatkozik az ársapka. Ezért egy boltos ismerőse a KSH által meghatározott árhoz képest 3 forinttal drágábban adta az egyik termékét, mivel nem tartotta október 15-én, ennek ellenére kapott egy 200 ezer forintos büntetést a hatóságtól.

Több kisboltos már csak hétvégén árulja az árstopos termékeket, és akkor sem hatósági áron. Megkockáztatják a hatósági büntetést, mert egy napi szintű árusításnál biztos, hogy csődbe mennének, így viszont, ha nem kapnak ellenőrzést, meg tudnak maradni.

MTI / Balogh Zoltán

Friss adat az ellenőrzésre és a büntetésekre még nincsen, de a fogyasztóvédelem február elseje és április 29-e között mintegy kétezer boltban végzett helyszíni ellenőrzést, amiből 203 esetben tártak fel mulasztásokat. 137 üzlet alkalmazott a hatóságinál magasabb árat, és az esetek több mint felében az étolajat kínálták az előírtnál drágábban. A hatóság április végéig 167 boltra szabott ki összesen több mint 32 millió forint bírságot. A legnagyobb tételt, 1,8 millió forintot kétszer rótták ki nemzetközi áruházláncok Fejér megyei egységeire, mert egyik érintett termékből sem tartották készleten a kellő mennyiséget. Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondása alapján a vizsgálatokat az elkövetkező hónapokban is folytatják, így még sok boltos kaphat büntetést.

Egyre több terméknek van napi árfolyama

Az már az árstop októberi bevezetésekor borítékolható volt, hogy az intézkedés leginkább nem a tőkeerős, nagy cikkszámmal üzemelő, mérete miatt is olcsóbb beszerzési árakat kiharcolni képest multi áruházláncok számára jelent majd nagy problémát, hanem a kisboltosoknak. A helyzet odáig fajult, hogy egy idő után már az utóbbiak közül sokan a diszkontokból igyekeztek beszerezni az árut. Így fordulhatott elő az, hogy több lánc is mennyiségi korlátozást vezetett be, sőt, májusban a Lidl egyenesen kitiltotta üzleteiből a nem lakossági fogyasztókat.

Ezek a vásárlók sem nyertek igazán: bár a rendelkezés célja az élelmiszerárak szinten tartása volt, nem állította meg a drágulást. A KSH legutóbbi, májusi adatai alapján az élelmiszerek átlagosan 18,6 százalékkal drágultak az előző év hasonló időszakához képest. A jelenlegi hiányok ellenére teljes áruhiány nem valószínű, hogy lesz, akinek jó az ismeretségi köre, mindig fog tudni beszállítót találni. Más kérdés, hogy mennyiért. „Ha a nagykerrel jóban vagyunk, valamennyire próbálnak segíteni. Anyagilag nyilván nem tudnak, de szólnak mikor van áru. Mi június 30-áig jól kibírtuk az árstopot, mert több millió forintnyi élelmiszerünk volt még az olcsóbb árakból. Mondjuk a csirkemellfilé az első pillanattól veszteséges volt, de a többi azért nem volt vészes.

Mostanra viszont ezek a készletek elfogytak, és október végéig már kőkemény lesz a helyzet”.

A kereskedő elmondása alapján minden héten hétfőn emelnek annyit a beszállítók, ami már érződik, de hét közben is lehetnek áremelések, és ő heti kétszer kap árut. Volt olyan hét, mikor 400-500 címkét kellett újraírni az árváltozás miatt, de általában olyan 300-400 termék árát kell változtatni, és 2-3 olyan van, aminek csökken a beszállítói ára. „Lassan napi árassá válik az összes termékünk, nem csak az árstoposak, ami a legtöbb esetben minden alkalommal 5 százalék körüli drágulást jelent. Az elmúlt két hétben picit mintha csökkenne ez a százalékszám, de fogalmam sincs, jövő héten mi lesz, mennyivel emelnek”. Mikor 3 százalékot drágulnak a termékek, még nem emelnek árat a boltban, de a 6-7 százalékos drágulásokat már beépítik.

Stiller Ákos

A drágulás miatt a vásárlói szokások is megváltoztak, a luxustermékek (például a kesudió) forgási sebessége nagyon lelassult, mert annyira magas lett a kosárérték az alapélelmiszereknél. Ez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy kevesebb élelmiszert pocsékolnak el az emberek, sokkal megfontoltabban vásárolnak. Meggondolják, hogy egy kiló kenyér mire elég, hiszen egy kilós kenyér most 600 forint, míg október 14-én még 400 volt.

„Most hoztuk meg azt a döntést, hogy vasárnaponként bezárjuk a boltunkat. Korábban ebben az időintervallumban mentek nagyon a drágább termékek, például a drágább chipsszek vagy energiaitalok. Mostanában alig veszik őket, a vasárnap is ugyan olyan rossz, mint egy sima hétköznap” – mondta Süveges László. A cég bár továbbra is hozza a megszokott forgalmat, de az infláció miatt a profit sokkal kevesebb.

(Kiemelt képünk illusztráció)