Az inflációt csakis a kereslet csökkentésével lehet megfékezni – állítják a jegybankok, amelyek emelik a kamatot, és ezzel a recesszió felé tolják a globális gazdaságot. Hasonló véleményt fogalmazott meg a napokban a magyar kormány gazdaságfejlesztési minisztere, Nagy Márton is, aki persze ígéretet tett arra, hogy Magyarország nem fog eljutni a visszaesésig. Michael Spence azonban vitatja, hogy ez lenne az egyedüli megoldás. A Nobel-díjas közgazdász szerint elkerülhetetlen a globális növekedés csökkenése, de az általános recesszió elkerülhető.

Növelni kell a munkavállalók bérét és jövedelmét – javasolja a Project Syndicate oldalon a jeles közgazdász, aki szerint így lehet helyreállítani a megbillent egyensúlyt a piacokon. Michael Spence arra hívja fel a figyelmet, hogy a pandémia idején az Egyesült Államokban és sok más fejlett országban óriási összegeket juttatott az állam a családoknak. Ennek következtében pedig megváltozott a munkához való viszony. Ezért van hiány olyan szakmákban, ahol a munkát nem kompenzálja megfelelő jövedelem. Az eredmény káosz a repülőtereken, munkaerőhiány az éttermekben és ellátási zavarok a kevés a kamionsofőr miatt.

A szerző elismeri, hogy a bérek emelése hozzájárulhat az inflációhoz, mert a munkaadók igyekeznek áthárítani a költségeket a fogyasztókra, de így is megéri hiszen a hiány jelenségek a kínálati oldalon komoly gondot okoznak az egész társadalomnak.

A kínai kapcsolat

Az elmúlt évtizedekben az inflációt azért sikerült letörni az USA-ban és más fejlett országokban, mert Kínába és más olcsó bérű országokba szervezték ki a gyártást. Most megfordult ez a tendencia, az USA igyekszik a chipeket otthon előállítani, de ez idő- és költségigényes folyamat. Az árak emelkedhetnek ennek következtében, hiszen a gyártás az Egyesült Államokban drágább, mint Kínában.

Az ukrajnai háború is hozzájárult a globális inflációhoz: az élelmiszerek és az energia ára rakétasebességgel emelkedett. Mindez azért is következhetett be, mert az elmúlt időszakban az energiaszektorban elmaradtak a beruházások, mivel a döntéshozók úgy ítélték meg, hogy nem érdemes kockáztatni. A kínálati oldal tehát ezért is deficites.

További gond a lakosság elöregedése: a globális GDP 75%-át olyan országokban állítják elő, ahol csökken a rendelkezésre álló munkaerő, mert öregszik a lakosság. A termelékenység pótolhatná az így kieső teljesítményt, csakhogy az elmúlt két évtizedben egyre lassult a termelékenység növekedése.

Hogy lehet elkerülni a recessziót?

A jegybankok kamatemelése a recesszió irányába löki az országokat. Különösen a gyengén fejlett államok szenvednek emiatt. Van más megoldás is – állítja a Nobel-díjas közgazdász. Mit lehet tenni?

Egyrészt megszüntetni az erősödő protekcionizmust, amely drágítja a globális kínálatot. Joe Biden amerikai elnöknek meg kellene szüntetni elődje büntetővámjait Kínával szemben. Európában pedig fel kellene gyorsítani az integrációt, főként a szolgáltatási szektorban.

A másik ellenszer a recesszióval szemben a termelékenység fokozása. Ebben döntő szerep jut a digitalizációnak. A mesterséges intelligencia segítségével nagyon sok munkakört el lehet hatékonyabban látni emberek nélkül. Ezt a változást fel kell gyorsítani mind az állami, mind pedig a magánszektorban. Különben a jegybankok magukra maradnak az infláció elleni küzdelemben, és akkor elkerülhetetlenné válik a recesszió – figyelmeztet a Stanford egyetem nyugdíjas professzora.