Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Ma már jobban kell tartani a recessziótól, mint az inflációtól - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium csütörtök esti rendezvényén a Porftfolio beszámolója szerint. A tárcavezető szerint a fejlett világban szerinte biztos eljön a recesszió, Magyarországon még nem biztos, mert a növekedési többlet fenn tud maradni. Azt már az előadás elején leszögezte, hogy a jelenlegi környezet miatt 2024-en túl nem mond terveket, akkora a válság okozta bizonytalanság.
A miniszter szerint jelenleg magas inflációs környezetben van az ország, ez pedig megélhetési válságot okoz. Az infláció hátterében szerinte leginkább az élelmiszer és energiaárak emelkedése áll, ezért minden a fogyasztói árak emelkedésének irányába hat.
A magyar kormány Nagy Márton szerint fékezi az inflációt, míg más európai országok kormányai inkább az infláció hatásait kezelik, nem pedig az inflációt magát közvetlenül. Ezekben az országokban a miniszter szerint transzfert adnak a lakosságnak, melynek következtében a kereslet nő és ez növeli az inflációt. Azt már nem említette meg, hogy a magyar kormány az áprilisi parlamenti választás előtt több ezer milliárd forintot szórt ki a költségvetésből a lakosság, családok, nyugdíjasok számára. Ahogy arról sem tett említést, hogy egykori munkahelye, a Magyar Nemzeti Bank néhány órával előadása előtt adta ki legújabb inflációs jelentését, amelynek legfontosabb megállapítása - azon túl, hogy ősszel akár 14 százalékos is lehet a fogyasztói árak emelkedésének mértéke - az volt, hogy a kormány adóemelései is jelentősen növelik az inflációt.
A gazdaságfejlesztési miniszter biztos benne, hogy 2023-ban recesszió lesz és ez eltarthat 2024 első félévéig is. "Ha ugyanis le akarjuk hozni az inflációt, akkor recessziót kell okozni. No pain, no gain" - mondta. Hozzátette, hogy van tudatos recesszió, ez annak az ára, hogy stabilizáljuk az inflációt.
Hogy lehet máshol sokkal kisebb az infláció, ha egyszer nincs náluk árstop?
Miközben azt hallgathatjuk, hogy a háború miatt jár az egekben az infláció, és máshol sem jobb a helyzet, a számok azt mutatják, hogy már 2021 végén is az EU egyik legnagyobbja volt a magyar drágulás, és most is sokkal rosszabbul állunk a nyugatiaknál.
A miniszter azért megjegyezte, hogy a fejlett világ recesszióját meg fogja érezni a magyar gazdaság is, de szerinte itthon nem lesz várhatóan recesszió. Magyarország szerinte meg fogja érezni a mediterrán országok adósságválságát is. A feltörekvő országokból történő tőkemenekítés kockázata a következő fontos bizonytalanyági tényező Nagy Márton szerint. Itt megemlítette, hogy a régió jegybankjai látványos kamatemelkedésbe kezdtek, közben valamennyi régiós ország kötvényhozama érdemben emelkedik.
A költségvetés egyensúlyát a magyar kormány rendbeteszi a kiigazító intézkedésekkel, és "extraprofitadókkal", viszont a folyó fizetési mérleg hiánya nem tűnik el - mondta Nagy Márton. Mivel a folyó fizetési mérleg hiánya nem szűnik meg, ezért fontosak az uniós források - emelte ki. "Ezért az EU forrásokat be kell húzni, és az EU-val meg kell egyezni" - mondta.
A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy az árstop nem jó dolog. "Ezekből ki kell jönni. Ezzel szemben a rezsicsökkentést tartósan meg kell védeni - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy most október 1-ig tartanak az árstopok és remélhetőleg addigra enyhülni fog az infláció. "Az árstopokból ki is lehet jönni, ez egyszerű, a rezsicsökkentésből viszont nem akar kijönni a kormány" - mondta.
Nagy Márton egy másik kérdésre adott válaszában kitért az euró bevezetésére is és elmondta, hogy ilyen fejlettségi fokon nem lehet bevezetni az eurót. "Szerintem ehhez az eurózónához csatlakozni... hajjaj" - szúrt oda lezárásában.
