Az EU-s szint feléből kénytelenek megélni a magyarok

Közzétette az Eurostat a rendelkezésre álló jövedelem statisztikáit országonként. Ez alapján a magyar adat az egyik legrosszabb, csak a román és a bolgár mutató gyengébb a mienknél. (Érdemes hozzátenni, hogy ezek még csak 2020-as számok, ami finoman szólva sem volt a legjobb éve a gazdaságnak.)

Három fontos dolgot érdemes tudni a számok értelmezéséhez:

• A statisztikusok a mediánértéket mérték, vagyis azt, hogy mennyi a középső érték, amelynél a háztartások felének több pénze van, felének kevesebb,
• a rendelkezésre álló jövedelemmel számoltak, azaz nem csak a fizetéssel, ez az az összeg, amelyet ténylegesen elkölthetnek az emberek,
• és nem euróban, hanem vásárlóerő-egységben számolva adták meg az értéket, ami kiegyenlíti az egyes országok árszintje közötti különbséget, vagyis itt nem lehet azt mondani, hogy „máshol többet keresnek, de ott drágább is minden”.

Az nem meglepetés, hogy ez alapján Luxemburg a leggazdagabb, ahogy az sem, hogy Németország a második. Az már egy kicsit meglepőbb lehet, hogy az osztrákok megelőznek sok amúgy gazdag nyugat-európai országot: a lista harmadik helyezettje Ausztria, az ottani mediánérték a magyar szint 240 százaléka.

Magyarország a lista végén található, csak Románia és Bulgária áll rosszabbul nálunk, ugyanúgy, ahogy 2018-ban és 2019-ben is. Azt is kiszámolta az Eurostat, hogy az EU mediánértéke mennyi, ez alapján elmondhatjuk, hogy a fiktív „középső magyar” annak a pénznek az 54 százalékát költheti el havonta, mint amennyit a középső EU-polgár. Az egykori keleti blokk legfejlettebbje Szlovénia, ahol már az EU-medián 95,5 százalékát elérték.