Újra növekedni tudott a magyar ipar, de nagy örömre nincs ok

Alig tudott növekedni az ipar júniusban, de legalább nem esett vissza – nagyjából így foglalható össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatközlése. E szerint az ipari termelés volumene éves szinten 1,5 százalékos, az előző hónaphoz képest pedig 0,6 százalékos növekedést produkált. Az adat valamivel elmarad a májusitól, de mindenképpen kedvezőbb márciushoz és áprilishoz képest, amikor havi szinten visszaesést regisztrált a KSH.

A legnagyobb súlyú alágakban a termelés volumene bővült az egy évvel korábbihoz képest: a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kisebb, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nagyobb mértékben. A többi feldolgozóipari alág többségében viszont csökkent a termelés – írja a KSH, amely a részletes adatokat augusztus 12-én közli majd, néhány nappal a második negyedéves gazdasági teljesítményről szóló számok előtt.

A bővülésnél érdemes megjegyezni, hogy mindennek a hátterében jelentős termelőiár-növekedés áll: a legfrissebb májusi adatok szerint éves szinten 32,3 százalékkal drágult meg a termelés az ipar számára. Ezen belül a feldolgozóiparban 34,4 százalékos volt a növekedés, az energiaiparban pedig szinte pontosan kétharmados, 66,8 százalékos.

Ennél is nagyobb gond lehet az, hogy a jövőben kínálati válság alakulhat ki, vagyis olyan politikai bizonytalanságok, mint a tajvani helyzet, a termelési láncok szakadozásához vezethet – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING elemzője. A szakértő azt is megjegyzi: mind az ipar, mind a kiskereskedelem lényegében stagnálással zárta a negyedévet, ami arra utalhat, hogy a március-júniusi időszakban a GDP is hasonló teljesítményt nyújthatott az előző három hónaphoz képest.