Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Évente 1500-1600 esetben fordul elő, hogy egy elhunyt nem jelöli ki vagyona örökösét, így az az államra száll – tudta meg az rtl.hu a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV). Azonban ez a hagyaték hiába jelent az államnak évente nagyjából 4,5 milliárd forintot, rengeteg problémával jár, sőt előfordul az is, hogy több az örökölt adósság, mint az értékesíthető vagyon.
Az MNV adatai szerint az állam által örökölt vagyon legnagyobb részét ingatlanok teszik ki, ezek együttes értéke eléri évente a 3,5–4 milliárd forintot is. Az ingóságok viszont a legtöbbször nem érnek túl sokat, leginkább nehezen értékesíthető tárgyak szerepelnek ezen a soron, azonban még ezekből is összejön évente nagyjából 100–150 millió forint.
A vállalatok értéke szintén elenyésző, költségvetési szempontból pedig az állam által örökölt készpénz nagysága sem jelentős.
Adósságok esetében viszont már más a helyzet: 2020-ban az állam 6,7, 2019-ben pedig 1,6 milliárd forintos hagyatéki terhet örökölt az elhunyt adósoktól. 2020-ban tehát több adósságot örökölt az állam, mint vagyont. „Ezekért az adósságokért azonban az állam csak a hagyaték erejéig felel, azaz ha az örökség értékénél nagyobb a teher, a hitelezők csak részben, vagy egyáltalán nem kapják vissza azt a pénzt, amit az elhunytnak adtak” – mondta Bálint László György ügyvéd.
Azonban Magyarországon egyre többen írnak végrendeletet: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2018-as felmérése szerint a lakosság tíz százalékának lehet végrendelete. A korábbi felmérések ennél jóval alacsonyabb arányt, 4–5 százalékot mértek.
