A külföldön tanuló magyar diákok száma az EU-s csatlakozás óta 1,7 százalékról 8 százalékra emelkedett. Itthon csökkenő tendenciát mutat a felsőoktatásban tanulók száma, és a röghöz kötés miatt az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy az államilag finanszírozásra alacsonyabb ponthatárral lehet bekerülni, mint az önköltséges formában induló képzésekre. 2005-ben 380 ezer fő részesült felsőoktatási képzésben, míg 2021-ben már csak 253 ezer fő. Ugyanezen idő alatt pedig a külföldön tanuló magyar hallgatók száma 6300-ról 20 ezer főre emelkedett.

A külföldön tanuló magyar diákok pénzügyi, megtakarítási és befektetési preferenciáiról készített fókuszcsoportos kutatást a Blochamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. A válaszadók 12 országból érkeztek, és 97 százalékuk a jobb oktatás miatt választotta a külföldi egyetemet, ahol a költségek – elmondásuk alapján – nem biztos, hogy sokkal magasabbak.

Azokban az országokban, ahol nincs ingyenes oktatás, csúnya tandíjakkal szembesülnek a diákok. Diákhitel nélkül, a szülők támogatásából és a saját fizetésükből (már ha van idejük az egyetem mellett dolgozni) kell kigazdálkodniuk a tandíjat, a lakhatást és az étkezését.

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók nagy többsége a kriptovalutát tartja a legnépszerűbb befektetési eszköznek, 69 százalékuk mégsem fektetné ebbe a pénzét (nem is biztos, hogy van mit befektetniük). A válaszadók szerint a fiatalok általában rövid távú befektetést preferálják, 41 százalékuk mégis lakásra gyűjt, amit nem a jelenlegi lakhelyükön, hanem Magyarországon terveznek megvásárolni.

„A hagyományos takarékoskodás már nem ad akkora stabilitást, mint a szüleink korában” – mondta egy válaszadó, és a kutatás többi alanya sem gondolkodik állami nyugdíjban. Vagyoni helyzettől függetlenül a diákok 20 százaléka sosem beszél a szüleivel pénzügyekről, de míg a magukat felső-középosztályba soroló diákok 22 százaléka egyáltalán nem tervez hitelfelvételt a jövőben, a magukat alsó-középosztályba sorolók között ez az arány csak 14 százalék. Ingatlanra viszont 57 százalékuk már hajlandó lenne hitelt felvenni, 21 százalékuk még cégalapításra vagy cégműködtetésre is. Külföldön átlagosan kétszer annyi nettó fizetésre számítanak, mint itthon: kint havi 1,1 millió forintot, míg itthon legalább 510 ezer forintot szeretnének keresni.