Ha visszaszorítják a globalizációt, azzal fokozódik az infláció

Csökken a nemzetközi kereskedelem, egyre több az akadály a nemzetközi tőkeáramlás útjában vagyis a döntéshozók visszájára fordítják a globalizációt , de azt nem sietnek bevallani, hogy ez növeli az inflációt - írja a Project Syndicate oldalon Dambisa Moyo közgazdász.

A globalizációnak óriási deflációs hatása volt, mert csökkentette a bér- és termelési költségeket - emlékeztet a szakértő. A deglobalizáció ezzel szemben emeli az árakat. Elég azokra a vámtarifákra utalni, melyet Donald Trump volt amerikai elnök vezetett be Kína ellen, de utódja, Joe Biden sem vonta vissza azokat, noha pénzügyminisztere , Janet Yellen ezt tanácsolta neki.

Ezek után nem csoda, hogy a maginfláció az Egyesült Államokban még csak 2% volt 2021 elején, 2022 közepén pedig már 6%.

Az USA inflációja csökkenhet - hangsúlyozza Dambisa Moyo. Csakhogy az amerikai cégek az egész világon működnek, az ő költségeik növekednek és ezt átháríthatják a fogyasztókra.

Olyan globális tényezők, mint Kína zéró toleranciája a koronavírussal szemben vagy Putyin háborúja Ukrajnában további árfelhajtó tényezők. Ezért rövid és középtávon az élelmiszerek, a kőolaj, a földgáz és az ipari termékek ára tovább emelkedhet. A geopolitikai válságok megdrágítják a deglobalizáció folyamatát.

Globalizáció helyett balkanizálódás

Az Egyesült Államok és Kína versengése egy új világgazdasági korszak kezdete lehet. Ebben versenyez egymással két ideológia. Míg az elmúlt három évtizedben a globalizáció jellemezte a világgazdaságot, ezentúl balkáni állapotok következhetnek. Míg a globalizáció idején a határok átjárhatóvá váltak az emberek és az áruk számára, ez a folyamat a visszájára fordulhat a következő korszakban. Mit jelenthet ez? Például azt, hogy a tehetséges emberek nehezebben juthatnak be az Egyesült Államokba, amely így veszíthet a versenyképességéből és növekedhetnek a bérköltségek is, ha korlátozzák a bevándorlást.

Az amerikai cégek külföldön mind inkább kivonják tőkéjüket és hazaviszik a termelést. Egy felmérés szerint az amerikai cégek jóval a szankciós követelményeken túl csökkentették szerepüket az orosz piacon: tömegesen vonultak ki onnan. Ha az amerikai tőke hazafele tart, akkor drágábbak lesznek az amerikai részvények, és ez a fogyasztói árakra is nyomást gyakorol.

Ennek a folyamatnak a globális hatása a fejlődő világra különösen súlyos lehet. A G7-államok vezetői ugyan azt közlik, hogy figyelik az inflációt, de egyáltalán nem koordinálják a pénzügyi politikájukat. Ha pedig mégiscsak megtörténik ez, mint a szankciók esetében Oroszországgal szemben, akkor ennek árfelhajtó hatása van az egész globális piacra.

Ahhoz, hogy megfékezzék a globális inflációt közös elképzelésekre lenne szükség. Amerika kevésbé sebezhető, de a külső hatások itt is az inflációt erősítik. A Federal Reserve Board emeli az alapkamatot, hogy leszorítsa az inflációt. A döntéshozóknak ugyanígy fel kellene lépniük a deglobalizáció ellen - hangsúlyozza Dambisa Moyo közgazdász, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.