Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Ugyan a rezsiemelés hatása látványos, nem csak ez tehet a 20,1 százalékosra nőtt inflációról. Az élelmiszerek ára szintén az egekben jár, de még az általában alig dráguló szolgáltatásoknál is 8 százalék fölötti az áremelkedés. A most kiadott számokat kommentáló elemzők úgy kalkulálnak, hogy lehet az infláció még a mostaninál is rosszabb.
A forint gyengülése érdemben befolyásolja az importált termékek árát, ami így további felfelé mutató nyomást helyezhet az inflációra – írta Virovácz Péter, az ING elemzője, miután a KSH kiadta a 20,1 százalékos drágulásról szóló statisztikáját.
Emellett egyre több vállalat szembesül ténylegesen a magasabb energiaszámlákkal, ami újabb átárazási köröket indíthat be.
Ez az ipari termékek és a szolgáltatások árát hajthatja felfelé. Az aszály hatására a feldolgozatlan élelmiszerek ára is tovább emelkedhet, ami végül a feldolgozott termékek árában is lecsapódik majd – tette hozzá.
Az idei éves átlagos infláció így elérheti a 14 százalékot, jövőre pedig akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése Virovácz szerint.
A szeptemberi inflációs adat alaposan meglepte az elemzőket
– jelezte Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. „Nagy valószínűséggel felül kell vizsgálnunk az infláció tetőzésére vonatkozó előrejelzésünket is, amely így is decemberi tetőzést vetített előre 20,8 százalékos inflációval. Ma már ez is optimistának tűnik” – tekintett előre.
Kiss Péter szerint a következő hónapokban fennmaradhat a 20 százalék körüli infláció – már ez is pozitív, hogy nem lesz további nagy emelkedés –, és érdemi csökkenést csak a jövő év második negyedévétől várunk. Természetesen csakis akkor, ha az árstopok maradnak.
Nagy kérdés, mindez hogyan hat a monetáris politikára. Kiss Péter úgy fogalmazott, hogy „a jegybank megkötötte a saját kezét a kamatemelési ciklus végének bejelentésével, de látható, hogy az új eszközök révén folytatta a szigorúbb monetáris politikát”. (Az MNB Monetáris Tanácsa szeptember végén döntött arról, hogy 11,75-ről 13 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot, ezzel pedig lezárja kamatemelési ciklusát.) A forint gyengülése azonban egyelőre arra utal, hogy „a meghatározó piaci szereplők szemében ez az unortodox kamatemelésekre való áttérés nem tűnik optimális megoldásnak”.
Virovácz Péter szerint a helyzet továbbra is feszült, ám nem elsősorban az infláció megugrása miatt. Azzal ugyanis lehetett előre számolni a jegybankban, a nagyobb gondot most a forint folyamatos gyengülése okozza, amely áttételesen tovább növeli a jövőbeli inflációs nyomást. Rövid távon nem kamatemelés várható szerinte, csupán a különböző részpiacok kamatai emelkedhetnek a jegybanki intézkedéscsomag következtében, ennek a hatása viszont csak fokozatosan lehet érezhető.
