Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A reggeli, 428 forint körüli szintről percek alatt több mint tíz forinttal erősödött az euróhoz képest a forint, miután Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank rendkívüli lépéseiről számolt be. Az alelnök Washingtonból, a Nemzetközi Valutaalap éves találkozójáról jelentkezett be online – ez lehetett a magyarázata annak, hogy az első, élő próbálkozás meghiúsult, a döntésekről végül felvételről számolt be.
Elmondta: a mostani turbulens piaci környezetben „az MNB az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni”, és nem csak az árstabilitási cél elérése érdekében, hanem a piaci stabilitásért is, hiszen középtávon ezen keresztül lehet elérni az árstabilitást. Vagyis elismerte a jegybank, hogy a forint utóbbi napokban tapasztalt gyengülése befolyásolja az inflációt, amely a KSH közlése szerint szeptemberben már 20 százalék fölé emelkedett, és a következő hónapokban további növekedéssel kell számolni.
Ami pedig a forintot illeti, a gyengülést Virág két tényezőre vezette vissza. Az egyik a magas energiaszámla kifizetéséhez szükséges devizaszükséglet, amely komoly hiányt idézett elő a folyó fizetési mérlegben, a másik pedig a forint elleni pénzpiaci támadás. Az elmúlt hetekben e két hatás kapcsolódott össze, ez pedig beavatkozást igényelt – fogalmazott.
A monetáris tanács ezért célzott intézkedésekkel reagál mindkét problémára. A devizaigény fedezése érdekében jelentős devizalikviditás biztosításáról döntött, hogy javítsa a kereslet-kínálati viszonyokat, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
az év végéig az MNB biztosítja az energiaszámla kifizetéséhez szükséges deviza döntő részét.
A folyamat már a mai napon elindul – tette hozzá az alelnök.
Ezen túl jelentősen emelik a kockázati prémiumokat kínálnak – vagyis igyekeznek elérni, hogy a forintot ne eladják, hanem vásárolják a kereskedők.
Ennek eszköze egy egynapos gyorstender lesz, amelyet 18 százalékos kamattal hirdetnek meg (vagyis öt százalékponttal magasabb szinten, mint az alapkamat). Ami a devizaszükséglet előteremtéséhez szükséges swaptendereket illeti, ott 17 százalékos felárat kínál a jegybank.
Alapkamatemelést továbbra sem tervez az MNB, Virág szerint a szeptember végén 13 százalékra emelt alapkamat elegendő ahhoz, hogy kezelje az inflációs folyamatokat. Az ezzel együtt elhatározott szigorítás – a likviditás szűkítése – az alelnök szerint szintén elérte célját. Erre jön most rá a harmadik fázis, ahol az előző két eszközre alapozva gyorsan változó környezetben rugalmas eszközökkel tudnak reagálni. Ennek érdekében
a kamatfolyosó felső szélét érdemben, 950 bázisponttal 25 százalékra emelték.
Az eszközöket átmenetinek szánja a jegybank, ez azt jelenti, hogy mindaddig élnek velük, amíg a helyzet nem stabilizálódik, Virág Barna szerint „néhány napig”.
Virág előadását itt nézheti meg:
