Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
42,7 százalékkal voltak magasabbak a magyar ipari termelői árak idén szeptemberben, mint egy évvel korábban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ha nem az egy évvel ezelőttihez, hanem csak az egy hónappal korábbihoz hasonlítjuk, akkor az látszik, hogy augusztusról szeptemberre 1,8 százalékos volt az áremelkedés.
Ez még nem az az ár, amelyet a vásárlók kifizetnek, hanem az, amely a termelők költségeit mutatja, de ekkora drágulásnál természetes, hogy a változás nagy része átszivárog (vagy ilyen szinten már talán jobb szó az, hogy átömlik, átzuhog) a fogyasztói árakba is.
Ráadásul az átlagnál is sokkal durvábban nőttek a magyarországi értékesítésre készített áruk termelői árai. Ezeknél átlagosan 66,2 százalékos volt az áremelkedés, főleg amiatt, mert az energiaipar termelői árai több mint a kétszeresükre nőttek tavaly óta, egész pontosan 137 százalékkal. A feldolgozóiparban sem jó a helyzet, ott 39,5 százalékos az áremelkedés. A külföldi eladásra szánt termékek átlagosan 30,7 százalékkal készülnek drágábban, mint tavaly ilyenkor.
A KSH mindezt három okkal magyarázza:
- az energiaárak meredeken emelkednek,
- az alapanyagok drágulnak,
- a forint pedig gyengül.
Ha jó hírt akarunk keresni mindebben, akkor azt lehet egyedül megemlíteni: tavaly szeptemberről idén szeptemberre már egy picit lassabb ütemben nőttek a termelői árak, mint 2021 augusztusa és idén augusztus között, de ez is csak azt jelenti, hogy 43,4-ről lassult 42,7 százalékosra a drágulás.
Az év első kilenc hónapjában összesítve 32,3 százalékkal voltak magasabbak a termelői árak, mint 2021 január-szeptemberében.
