Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Németország 2025-ig hatmilliárd euróra (2400 milliárd forint) növeli nemzetközi klímavédelmi hozzájárulását, ebből 170 millió eurót (68 milliárd forint) a klímakockázatok kezelésére szolgáló új globális alapba szánnak - közölte hétfőn Olaf Scholz német kancellár Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
A megújuló energiaforrásokra való átállás és a fosszilis üzemanyagokkal való takarékoskodás nemcsak klímavédelmi okokból fontos, hanem ennek biztonságpolitikai jelentősége is van - hangsúlyozta Scholz. A német politikus kijelentette: Németország a szén és a kőolaj átmenetileg nagyobb használata ellenére megtartja ígéretét és 2045-re megteremti a hazai a klímasemlegességet.
Scholz mindemellett ígéretet tett arra is, hogy megkétszerezi, vagyis kétmilliárd euróra növeli az erdők globális védelmére Németország által szánt összeget.
Rishi Sunak brit miniszterelnök felszólalásában gyorsabb ütemű harcot sürgetett a klímaváltozás ellen. Mint mondta, az Oroszország ukrajnai háborúja miatt megemelkedett energiaárak nem indokolják, hogy ellankadjunk a klímavédelemben. Sőt, gyorsabban kell cselekedni, mivel - mint fogalmazott - a klímabiztonság kéz a kézben jár az energiabiztonsággal.
Sunak megerősítette, hogy Nagy-Britannia a klímaváltozás által hátrányosan érintett országokat a jövőben erőteljesebben fogja segíteni. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy London 2025-ig 1,5 milliárd fontot (690 milliárd forint) különít el erre a célra.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén arról beszélt, hogy országa továbbra is elkötelezett a karbonsemlegesség mellett, összhangban a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel.
Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, hogy 2025-ig hazája évi 1,8 milliárd euróra (723 milliárd forint) növeli a fejlődő országoknak szánt, éves klímavédelmi hozzájárulását.
