Minden jel arra utal, hogy Brüsszelben az állandó képviselők egyezségre jutottak a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban, így minden célunk megvalósult, amit nyáron magunk elé tűztünk: vagyis a forrásvesztés elkerülése érdekében az év végéig meg kell egyeznünk, a Tanácsnak pedig ezt jóvá kell hagyniuk. Ez megtörténik, emellett az unió hétéves költségvetését érintő partnerségi megállapodás is aláírható - jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Gulyás Gergellyel közös sajtótájékoztatóján. Ennek időpontja egyelőre nem ismert - erősítette meg a politikus, ehhez Gulyás Gergely annyit tett hozzá: ez technikai kérdés (vagyis a politikai döntés erről megszületett már).

A két megállapodás összesen 2300 milliárd forintot jelent a helyreállítási alap keretében, ennek 48 százaléka zöld projektektek finanszírozására, további 30 százalék pedig digitális készségek fejlesztésére fog menni - sorolta a miniszter. A másik - partnerségi - megállapodás értelmében pedig 14 ezer milliárd forint áll majd rendelkezésre a hétéves költségvetésből. Ebből 4 ezer milliárdot már jóvá hagyott a bizottság (agrár- és vidékfejlesztési programok), most a többi lehívása is lehetőség nyílik - mondta Navracsics, aki arról nem tett említést, hogy a hétfői kompromisszum értelmében 6,5 milliárd eurót egyelőre zárolnak.

Az uniós országok EU-nagyköveteinek tanácsülésén hétfőn késő este született meg a megállapodás, amelynek része volt a Magyarországgal szembeni eljárás is. Elfogadták

• az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot,
• a 15 százalékos globális minimumadót,
• az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet és
• a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is.

A kompromisszum értelmében fenntartják a Magyarországgal szemben meghozott pénzügyi intézkedést, vagyis forrásbefagyasztást, ennek összegét azonban a három érintett operatív program keretének 55 százalékára csökkentették a 65 százalékról, elismerve a magyarok által elfogadott jogszabálymódosításokat. A zárolás feloldásához azonban elvárják azt, hogy a reformok kézzelfogható eredményekkel járjanak.

Megegyezés született Magyarország és az EU között

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

A globális mininumadóval kapcsolatban a hvg.hu kérdésére Gulyás Gergely megerősítette, hogy ez nem kényszeríti Magyarországot adóemelésre - a kompromisszum értelmében ez úgy lehetséges, hogy a helyi iparűzési adót is beleszámítják.

Ami a zárolást illeti, Navracsics szerint tartható a menetrend, amelyben a kormány azt vállalta, hogy a fennálló jogszabálymódosításokat március végéig elfogadják, így nem lesz akadálya, hogy akár április-májusban már feloldják a zárolást. Mindez a hétéves költségvetést érinti, a helyreállítási alap esetében úgynevezett szupermérföldköveket szabnak feltételül a folyósításhoz - ennek menetrendjéről Navracsics Tibor nem beszélt, azt viszont közölte, hogy március végéig 25 pályázati kiírás történhet meg.

A tanárok béremelésével kapcsolatban Gulyás Gergely azt közölte: amint megvan a megállapodás, és érkezik a pénz az EU-ból, ennek nincs akadálya. (Az emelés egy részét uniós forrásból, de annak nem a zárolt részéből tervezi a kormány.) Hozzátette: a béremelést 2030-ig vállaltuk fenntartani, és az első 2 év után már nemzeti forrásból.

Az Ukrajnának nyújtandó hitelről Gulyás annyit mondott: azt az álláspontot képviselték, hogy ha észszerű keretek között sikerül megoldást találni, akkor követik az unió közös véleményt. Most olyan megállapodás született, hogy a hitelt nem újabb hitelfelvétellel, hanem a korábban a NextGenerationEU programban (alapvetően a helyreállítási alap finanszírozására) felvett forrásokból finanszírozzák. (Más kérdés, hogy korábban a kormány ezt a verziót is elvetette, most tehát hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzt unión kívüli országoknak is folyósíthassák. Az akkori aggodalom alapja az volt, nehogy a keretből a magyarok és lengyelek helyett kapjanak az ukránok.)

Ha valóban nem kötötték volna össze az ügyeket, akkor már sokkal korábban jóváhagyták volna a helyreállítási tervet - utalt egy másik kérdésre Navracsics Tibor arra, hogy a cseh elnökség az egyeztetések finisében, december elején úgy döntött, összeköti az ukrajnai hitel, a globális minimumadó kérdését és a magyar ügyeket, hogy ezzel elhárítsa a magyar kormány zsarolását.

Gulyás Gergely a 444 kérdésére arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítését is előhozhatja. Ennek azért van jelentősége, mivel ebben az esetben elvárhatják a kormánytól - akárcsak Lengyelországtól - az európai bírósági ítéletek teljesítését. A miniszter úgy válaszolt: a bizottság élesen elválasztja a lengyeleket a magyaroktól, tudomásuk szerint ilyen feltételeket nem szabnak Magyarországgal szemben.

Navracsics Tibort kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy döntött-e már a kormány a helyreállítási alap hitelrészének felvételéről. A politikus úgy válaszolt: erre hat hónapja van még, akkor döntenek majd a gazdasági helyzet értékelése alapján.

A sajtótájékoztatón Gulyás Gergely többször bírálta az Európai Parlamentet, ismételgetve azt, hogy hatmilliós fizetést kapnak a baloldali elvtársak - nem mulasztott el odaszúrni a parlamentet megrengető korrupciós botrány, a Katar-gate miatt sem.

"Én abban nem látok problémát, ha az Európai Unió védeni akarja a pénzügyi érdekeit, a probléma akkor van, ha ebbe politikai szempontokat hoznak be" - értékelte Navracsics a kondicionalitási eljárást, amelyet elsőként Magyarország ellen vetettek be. Emlékeztetett: amíóta támogatásokat osztanak az EGK-ban, vagy később az EU-ban, azóta vannak visszaélések. A baj akkor van, ha az Európai Bizottság politikai testületté válik, amely politikai alapon mond véleményt a tagállamokról. Az eljárás jövőjét az fogja meghatározni, mennyire tudják távoltartani a politikát tőle - tette hozzá.

Gulyást kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy áll a finnek és a svédek NATO-csatlakozásának jóváhagyása is, felvetve azt, hogy ha a költségvetés módosítását el lehet fogadni rendelet formájában, miért nem él ezzel a módszerrel a kormány a NATO-bővítés esetében is, gyorsítva az eljárást. A miniszter azt mondta, a bővítésről rendes eljárás keretében dönthet majd az Országgyűlés februárban kezdődő ülésszakán.