Pénteken dönt az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanács Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéről (RRF). Ha elfogadják, 10 milliárd eurónyi uniós támogatás érkezhet végre meg.
Az idei évre a Pénzügyminisztérium GDP-arányosan, eredményszemléletben 7,5 százalékos költségvetési hiánnyal kalkulál. Az uniós RRF-forrásokat azonban részben előfinanszírozni kell, emiatt jelentősen megugorhat a büdzsé finanszírozási igénye.
Pont akkorára, ami a jelenlegi naperőműves termelés hatékony kiegyensúlyozásához optimális. Az első pályázatot már augusztus végén kiírják 700 megawattra, és már csak ezzel el lehet érni az Orbán-kormány 2030-ra kitűzött eredeti célját, de nem állnak meg itt.
Nem verte nagy dobra az Európai Bizottság, de elfogadta az uniós helyreállítási alaphoz benyújtott módosított helyreállítási tervet. Az egyik oldalon 116 teljesítésre váró mérföldkő áll, a másikon pedig 10 milliárd euró. Kivétel nélkül minden feltételt augusztus végéig kell teljesíteni, azonban nem szerepel közöttük számtalan olyan dolog, amit a Fidesz állít.
Évi több mint 100 millió tonna CO2-egyenérték károsanyagkibocsátás-csökkentést finanszíroz az uniós helyreállítási alap.
Több mint 3 hónapjuk lesz lezárni az öt éve indult pályázatban futó projekteket, miután a kormány kitolta a határidőt. Két miniszter is megbíztak azzal, hogy biztosítsa a befejezéshez szükséges feltételeket.
A villamosenergia-hálózat fejlesztésére és okosmérők beszerzésére írna ki pályázatot a kormány a felszabadított uniós pénzekből, így nagyon szoros határidővel a hálózatüzemeltetőknek. A néhány szereplő egyike Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A május végén felszabadított uniós pénzekből másfél milliárd euró jut a helyreállítási alapból az energetikára. A miniszter első magyarázatai nem igazán egyértelműsítették, voltaképpen mire és kihez is érkezhet majd ez az összeg. Megpróbáltuk megfejteni.
A pandémiás helyreállítási eszköz 10 milliárd eurós keretének lehívásához szükséges tervet az Orbán-kormány is leadta, ám nem teljesítette a vállalásait. Az új tervet újra el kell fogadnia az EU-nak, a források igénybe vételére csak hónapok maradtak.
Még mindig vannak elakadt projektek az öt éve indult RRF-621 számú napelemes, fűtés-korszerúsítéses pályázatban, pedig június 15-én lejár a végső határidő. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint határidő-hosszabbítás és a gyors kivitelezőváltás lehetővé tétele segíthetne.
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
A kormány három minisztere beszélt arról, mihez is kezdenek a most felszabaduló EU-pénzekkel. Jut a HÉV és a vasút fejlesztésére, a villamoshálózat bővítésére, egyetemi kutatásra, kkv-knak vagy bérlakásépítésre is. Közben a kormány felülvizsgálja az otthon startos megaprojektek kivételező rendeleteit.
Ehhez a magyar államnak augusztus 31-ig teljesíteni kell a vállalt mérföldköveket.
Az augusztus végi, illetve szeptember végi határidők kőbe vésettek, de néhány kiskapu kihasználásával az új kormány a 10,4 milliárd eurós magyar keret 80-85 százalékát megmentheti.
Kiderül, mennyit fizetett már ki az EU, mennyi vár lehívásra, és mennyi van befagyasztva.
Regionális fejlesztési pénzek, K+F-programok, Erasmus+-pénzek, kötelezettségszegési eljárások és európai bírósági ítéletek. Hosszan sorolhatnánk, mely közösségi EU-s források vannak jelenleg elzárva hazánk számára. Az EUrologus legfrissebb uniós pénzcsapelzárási elemzése.
Bár papíron a magyar kormány lényegében nulla bevétellel számol, módosítani akarja az uniós Helyreállítási Eszköz (RRF) forrásainak megszerzéséhez szükséges tervet, ennek érdekében egyeztet Brüsszellel. A tét 2,6 ezer milliárd forint támogatás és 1,5 ezer milliárd forint hitel, az idő szorít, az eszköz jövőre zárul.
A nagysebességű vasúti hálózat hamarosan Olaszország déli részét is bekapcsolja Európa vérkeringésébe. A részben uniós forrásokból megvalósuló projekt megállíthatja a régió elnéptelenedését.
A Covid-19 világjárvány kellős közepén Európa vezetői meglepték a világot, amikor 2020 nyarán igen nagynak számító gazdaság fellendülési támogatási programot RRF összerakták. Mind a méretét – 750 milliárd eurót terveztek elkölteni 2026 végéig -, mind a finanszírozási módját tekintve újdonságként hatott a közös alap létrehozása. A valóság azonban közbeszólt, és ma a fejlesztések és beruházások megvalósításában élen járó tagállamok is komoly kihívásokkal állnak szemben.
Egyre több jel utal arra, hogy az Orbán-kormány teljesen lemondott a nekünk járó helyreállítási támogatásról.
