Zárolt orosz vagyon: 14 konkrét kérdés közül egyre sincs hivatalos válasz

A minisztériumok gyakran már nem is próbálkoznak tereléssel, mismásolással, homályos válasszal, ha ellenzéki képviselők írásbeli kérdéssel fordulnak hozzájuk tájékoztatást kérve, egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják a megkeresést.

Legutóbb Lukács László György Jobbik-frakcióvezető várt 14 nagyon konkrét és világos kérdésre választ az utolsó ismert adatok szerinti mintegy 350 milliárd forintnyi, az EU-s szankciók nyomán Magyarországon zárolt orosz vagyont illetően, de nem igazán örülhet annak, amit kapott.

350 milliárd forintnyi orosz vagyont zárolt eddig Magyarország

Kiderült, hogy sokkal nagyobb összegről van szó, mint amiről eddig tudni lehetett. Magyarország november 25-éig 870 millió eurónyi, azaz nagyjából 350 milliárd forintnyi orosz vagyont zárolt - derült ki egy friss európai bizottsági összesítésből, amelyhez a Népszava fért hozzá. Ahogy korábban a hvg.hu megírta, a magyar állam a novemberi jelentéstétel előtt mindössze 3 ezer eurónyi, azaz kb.

A kérdezett Orbán Viktor helyett a Pénzügyminisztérium államtitkára, Tállai András írt, aki kevesebbet árult el, mint amit eddig is lehetett tudni a témáról. Mutatjuk a kérdéseket:

• A lefoglalások során mely hatóságok jártak el? A lefoglalások során volt-e szükség erőszakszervek (TEK, Rendőrség), esetleg nemzetbiztonsági szervek fellépésére?
• Milyen vagyon-, vagyonelemek kerültek lefoglalásra? Készpénz? Ingatlan? Jármű? Cégvagyon? Pénzintézeti vagyon? Mi ezeknek a további sorsa?
• Momentán ki rendelkezik ezen vagyonelemek felett?
• A mai napig bezárólag a fent jelölt összeg miként változott?
• Bármely intézkedés kapcsán került-e sor nyomozati cselekmények megtételére is?
• Pontosan kiket érintett ez a vagyonelkobzás? Természetes vagy jogi személyeket?
• Személyenként konkrétan mekkora összeget foglaltak le?
• Mikor történt a kérdéses vagyonok lefoglalása?
• Mikori árfolyamon értelmezendő a 870 millió eurós összeg?
• A lefoglalások egyszerre történtek, vagy több, különböző időpontban?
• Konkrétan ki rendelte el a lefoglalásokat?
• Az Orosz Föderáció tett-e bármilyen diplomáciai lépést Magyarországgal szemben az ügyben?
• Korábban csak annyi volt ismert, hogy mindössze 3000 euró, szankciós orosz vagyont találtak idehaza. Miért váratott mostanáig a 870 millió eurónyi vagyon lefoglalása?
• A lefoglalások kapcsán indultak hatósági eljárások pénzmosás vagy más bűncselekmények gyanújával?

A kérdésekből látszik, hogy több minisztérium, állami szerv hatáskörét, munkáját is érinti, ettől még lett volna olyan, amire saját hatáskörben is válaszolni tudott volna Tállai, de kísérletet sem tett erre. Ehelyett jogszabályok idézésével lényegében annyit közölt: törvény szerint jártak el.

Ennél bőbeszédűbb volt Gulyás Gergely miniszter, aki a legutóbbi, január 12-i kormányinfón annyit elárult, a 350 milliárd forint nagy része a Sberbank vagyona:

Gulyás: a Sberbankhoz tartozik a Magyarországon lefoglalt orosz vagyon nagy része

Augusztus elsejével a Sberbank 38 ezer ügyfelének hitele átkerült az MKB-hoz. Az adósok fizetési feltételei nem változtak, egyelőre ugyanúgy és ugyanoda kell törleszteniük, mint eddig. Összefoglaltuk a tudnivalókat.

Az azonban továbbra sem világos, hogy ez az összeg pontosan mit foglal magában, az esetleg itt tartózkodó orosz állampolgárok vagyonát, vagy a Sberbank ingatlanállományát, illetve ha ez a nagy része a zárolt vagyonnak, akkor mi a kisebb része.

Az orosz Sberbank tavaly vonult ki az európai piacról. Márciusban, miután az európai szakhatóság végelszámolást indított a magyar Sberbank anyavállalatánál, a Magyar Nemzeti Bank is visszavonta a hazai Sberbank engedélyét és elrendelte a végelszámolását.

A szankciókkal érintett orosz vagyonelemeket illetően korábban sem volt túl közlékeny a kormányzat. A magyar állam november előtt mindössze 3 ezer eurónyi, azaz 1,2 millió forintnyi orosz érdekeltség lefoglalásáról számolt be Brüsszelnek, de még erről is kitartóan hallgatott:

Mindössze 3000 eurónyi orosz vagyont zárolhatott Magyarország, de a kormány erről is kitartóan hallgat

Április óta minden uniós tagállamnak jelentenie kell, mennyi pénzt fagyasztott be olyan orosz politikusok, oligarchák, vagy éppen propagandisták vagyonából, melyek az EU-s szankciók hatálya alá esnek. Bár az Európai Bizottság hivatalosan csak a teljes összeget ismerteti, egy nyilvánosságra került adat szerint a magyar állam összesen 3000 eurónyi, vagyis 1,2 millió forintnyi orosz vagyont zárolt, a legkevesebbet Európában.

Közben a hvg.hu is írt róla, hogy kilenc, az EU szankciós listáján szereplő személy levételéért lobbizik Magyarország. A hírek szerint a kormány azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg a szankciók meghosszabbítását, ha a Kreml-barát oligarchák nem kapnak mégis mentességet:

Megint Kreml-barát oligarchákat próbál az EU-s szankciók alól mentesíteni a magyar kormány

Kilenc, az ukrajnai háború miatt az Európai Unió szankciós listájára került személy levételét szeretné elérni Magyarország. Legalábbis a hírek szerint a magyar kormány azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg a szankciók meghosszabbítását, ha a Kreml-barát oligarchák nem kapnak mégis mentességet.