Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Magyarország ismét azzal fenyegetőzik, hogy fellazítja az Európai Unió (EU) Oroszország elleni szankciórendszerét, és ragaszkodik ahhoz, hogy kilenc embert töröljenek a korlátozó intézkedések több mint 1300 személyt és 170 szervezetet tartalmazó listájáról – tudta meg a Szabad Európa.
A lap diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Budapest ismét szeretné elérni többek között Aliser Uszmanov, Pjotr Aven és Viktor Rasnyikov eltávolítását a vízumtilalmi és vagyonbefagyasztási listáról. A lap forrásai szerint Magyarország
legutóbb szeptemberben tett kísérletet arra, hogy levetessen szankcionált személyeket a listáról, de akkor politikai nyomásra visszalépett. Most viszont a jóváhagyása, a tagállamok egyhangú döntése nélkül az EU nem tudja március 15-ével meghosszabbítani a szankciók hatályát.
Ezekért az orosz oligarchákért harcol Magyarország
A magyar kormány állítólag csak akkor lesz hajlandó igent mondani az ukrajnai beavatkozás miatt Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók újabb meghosszabbítására, ha a tagállamok beleegyeznek abba, hogy levegyenek a szankciós listáról három, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közelálló oligarchát. A Brüsszellel állandó harcot vívó Orbán-kormány nem először nyúl ehhez az eszközhöz.
A hvg.hu is írt arról, hogy tavaly szeptemberben Magyarország a mostani kilenc személy közül a fent említett háromnak már valóban próbált mentességet kicsikarni, és akkor is azzal fenyegetőzött a magyar kormány, hogy nem hosszabbítja meg a szankciók hatályát, csak akkor ez nem sikerült.
Az említettek közül Aliser Uszmanov az elsők között, már tavaly februárban rákerült a szankciós listára, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát. Uszmanovot az EU hivatalos lapja „Kreml-barát oligarchának" nevezi, aki szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Szintén már tavaly februárban rákerült a listára Pjotr Aven, aki az EU szerint egyike azon orosz üzletembereknek, akik szinte napi kapcsolatban vannak Putyinnal, gazdasági érdekeltségei pedig az orosz elnök kívánságainak megfelelően működnek.
Viktor Rasnyikov egy kicsit később, tavaly márciusban került fel a listára. Rasnyikov az EU szerint meghatározó oligarcha, aki Oroszország egyik legnagyobb vállalatának, a Magnyitogorszki Vas- és Acélgyárnak a tulajdonosa.
Hármuk levételének szándékát tavaly szeptemberben a külügyi tárca konkrétan nem indokolta, de akkor a hvg.hu-val azt közölték, hogy „időnként felmerülnek szempontok, melyek szerint egyes személyek vagy entitások szankciós listán történő szerepeltetése nem kellően megalapozott”.
A hármak mellett most a hírek szerint másik hat személyért is lobbizik Magyarország: ők Uszmanov húga, Gulbahor Iszmailova, Aven üzleti partnere Mikhail Fridman, Dmitrij Mazepin belarusz-orosz oligarcha és a fia, Nikita Mazepin, illetve Grigorij Berezkin és Vjacseszlav Mose Kantor orosz oligarcha.
Tavaly decemberben, amikor a kilencedik szankciós csomag részeként újabb személyekkel és szervezetekkel bővült a szankciós lista, Magyarország el tudta érni, hogy néhányan eleve ne kerüljenek fel rá. Legalábbis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezzel büszkélkedett.
Akkor a hvg.hu próbálta kideríteni, kiket „mentett meg” Szijjártó, de konkrétumok – nevek, vagy akár a listáról lehúzottak száma – helyett csak ezt a rövid választ kaptuk a tárcájától: „Magyarország energiabiztonságát tartottuk szem előtt a szankciók vitájakor”.
Brüsszeli győzelem, amivel annyira nem dicsekszik a kormány: a szankciók alól kimentett oroszok
Sem konkrét neveket, de még egy számot sem közölt a külügyi tárca, amikor Szijjártó Péter brüsszeli győzelmének részleteiről érdeklődtünk: kiket sikerült „lehúzni" az újabb szankciós listáról? Annyi sejthető, hogy olyan orosz kormánytagokat például, akikkel Magyarország energiaügyekről tárgyal.
Előfordult olyan, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány próbálta megakadályozni ezeket a szankciókat, de nem amiatt, amit például a nemrég zárult nemzeti konzultáció is sugallt: hogy nehézséget okoznak Magyarországnak és a magyar embereknek, hanem politikai okokból.
Korábban a hatodik szankciós csomag elfogadását például addig blokkolta Magyarország, míg a háborúpárti, putyinista Kirill pátriárka le nem került róla. Jelenleg a március 15-től meghosszabbítani kívánt listán már 1386 ember és 171 szervezet szerepel.
Orbán ellenkezése után Kirill pátriárka kikerült az EU-s szankciós listáról
Sajtóinformációk szerint az Európai Unió engedett az orosz ortodox egyházi vezető ügyében, miután a magyar kormány tiltakozott.
