Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Három panasz érkezett benzinkutak üzemeltetőitől, akik azért tartották Alaptörvény-sértőnek a benzin és a gázolaj árának befagyasztását, mert az veszteséges működésre kényszerítette őket, ugyanakkor büntetés terhe mellett kötelezte őket arra, hogy nyitva tartsanak. El is veszthették volna az engedélyüket. Mindez szerintük sértette a vállalkozás szabadságát, kárpótlásban nem részesültek, és hátrányba kerültek a nagykereskedőként is szereplő nagy multicégekkel szemben. Vitatták, hogy mindez közérdekű célt szolgált volna, és kérték az összes vonatkozó rendelet megsemmisítését, illetve alkalmazásuk megtiltását az egyedi ügyekben.
Az első panaszt 2022. május 9-én nyújtották be, az Ab szeptember 27-én fogadta be. A másik kettő július 1-én és 15-én kelt, a befogadás dátuma november 29. – ekkor még lett volna miről tárgyalniuk az alkotmánybíráknak, de legközelebb csak idén január 31-én tűzték napirendre a témát.
Ekkor pedig az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás Ab-elnök vezette tanácsa arra a megállapításra jutott, hogy mivel az árstop december 6-án megszűnt, a panaszosok ellen pedig személy szerint semmilyen eljárás nincs folyamatban, „az indítvány elbírálására okot adó körülmény már nem áll fenn”. Ezért az eljárást megszüntették, vagyis nem derülhet ki, hogy sértette-e az Alaptörvényt az üzemanyagárstop, amíg érvényben volt.
