Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„A kibertámadás utáni levelezőszerverek jelenlegi érzékenysége miatt kénytelen vagyok a privát e-mail-címemről írni önnek” – így kezdte válaszlevelét a hvg.hu megkeresésére az orosz hátterű, de budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank munkatársa, miután arról érdeklődtünk, meg tudják-e erősíteni, hogy hackertámadás érte a pénzintézetet.
A hazai és a nemzetközi sajtóban legtöbbször csak orosz kémbankként is emlegetett NBB a hvg.hu-nak elismerte: február 17-én kibertámadás érte a pénzintézetet, melynek „eredményeképpen egyes banki tisztviselők nevében jogosulatlanul tömeges hamisított e-mail terjesztést hajtottak végre” kiberbűnözők. Az NBB lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy a magyar bűnüldöző hatóságokkal együttműködve a bank „minden szükséges intézkedést megtesz a bűncselekmény gyors kivizsgálása, a bűnözők azonosítása és bíróság elé állítása érdekében”.
Lapunk úgy tudja, hogy a hackerek belső levelezésekhez, dokumentációkhoz, érzékeny információkhoz is hozzájutottak. Ezek legtöbbje orosz és angol nyelven van írva, de akad magyar nyelven jegyzett dokumentum is. Úgy tudjuk, hogy a bank elleni hackertámadás révén megszerzett dokumentumokat terjeszteni is kezdték. Azaz nem arról van szó, hogy a bank tisztviselőinek a nevében küldtek ki hamis e-maileket, hanem olyan e-maileket, nem elektronikus levelezéseket és egyéb dokumentumokat küldtek szét, amelyeket kizárólag a hackertámadás során szerezhettek meg, máshogy nem férhettek hozzá. A bank válaszát („tömeges hamisított e-mail terjesztés") azonban lehet úgy is értelmezni, hogy a pénzintézet magát a támadást elismerte, de szerintük a hackerek által terjesztett anyagok hamisak.
A Vlagyimir Putyin által újraélesztett NBB 2018-ban jelentette be, hogy Budapestre teszi át székhelyét. Ezután terjedt el a pénzintézetről, hogy akár hírszerzési célokat is szolgálhat, de az NBB rendre visszautasította, amikor kémbankként emlegették. Azért ragadt rá ez a címke, mert 2019-ben a fideszes többségű parlament megszavazta, hogy az orosz dominanciájú bank teljes mentességet élvezzen a magyar hatóságok felügyelete alól, míg a pénzintézet vezetői és vendégei a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon, ezáltal pedig az Európai Unióban is
Az orosz-ukrán háború kitörése után Szlovákia és Csehország is bejelentette, hogy otthagyja a bankot, de Románia és Bulgária is ugyanígy döntött. Magyarország ugyanakkor maradt, ahogy az NBB székhelye továbbra is Budapesten van. Az Orbán-kormány pedig az oroszokhoz hasonlóan szintén visszautasítja, hogy az NBB kémbanként működne.
A NBB legnagyobb tulajdonosa Oroszország 45,44 százalékkal, ezután Magyarország következik 25,27 százalékkal, majd sorra jönnek a nem európai államok: Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnamé pedig 1,26 százalék. Azaz Bulgária kilépésével Magyarország az NBB egyetlen európai uniós részvényese marad. Sőt, az NBB-től eddig a legnagyobb, százmillió eurós hitelt a magyar energiaellátási hálózat korszerűsítése is magyar cég, az állami tulajdonban lévő MVM vette fel.
Borítóképünkön Orbán Viktor tárgyal Nyikolaj Koszovval, az NBB elnökével 2019. január 28-án. Forrás: MTI
