Az Építőanyag Szövetség is fennakadt a kormány törvénymódosítóján

A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség (MATÉSZ) után a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) is kritikával illette a kormány törvénymódosítóját, mely több szempontból is jelentősen felforgatná a hazai építőipart.

A téglásszövetséghez hasonlóan a MÉASZ is a csomag azon részén akadt fenn, mely „a gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében" adókedvezményt adna a magyar építőanyag-gyártóknak – ennek értelmében tehát hátrányos helyzetbe hozná a külföldi tulajdonú gyártókat, tekintet nélkül arra, hogy utóbbi cégek is magyar alapanyagokat használnak, és magyar embereket foglalkoztatnak.

"Drasztikus piaci beavatkozás" - megkérdőjelezi a kormány húzásának létjogosultságát a téglásszövetség

Nem értik, miért okozna hátrányt itthon pusztán az, hogy egy építőanyag-gyártó tulajdonosa külföldi, miközben a felhasznált anyagok és maguk a gyári dolgozók is magyarok.

A MÉASZ közleményében a MATÉSZ-hez hasonlóan fogalmaz. A módosító építőanyag-gyártást érintő része szerintük „rövid és helyenként erősen vázlatszerű," viszont hatásaiban jelentős építésgazdasági kockázatokat is hordoz, ezért arra kérik a kormányt, hogy a fent tömören összefoglalt tartalmú részt töröljék a dokumentumból. Azt kérik továbbá, hogy készüljön külön koncepció, a gyártásban érdekelt szakmai képviseletekkel.

A MÉASZ további javaslatai:

• Az építőanyag gyártó vállalatokra és az építési termékekre a cégtulajdonlás szerinti megkülönböztetés helyett magyarországi gyártási helyszínt, magyarországi munkaerő alkalmazását és a magyarországi adózást együttesen kellene érvényesíteni, mivel ezek alapvetően határozzák meg a nemzetgazdasági hozzáadott értéket. Mindezeket figyelembe véve a MÉASZ a „hazai építőanyag gyártó” és a „hazai építési termék” fogalmakat javasolja alkalmazni.
• Nagyon kockázatosak a következő elképzelések: 30 napos export/import regisztrációs kötelezettség, termékekre bevezethető árszintek, illetve meghatározott árszintet meghaladó ár feletti részre vonatkozó 90 százalékos bányajáradék jellegű elvonás, továbbá akár veszteséges gazdálkodás mellett is termelés növelésére kötelezés lehetősége. A MÉASZ szerint ezek a hazai gyártási bázisú építőanyag-kínálat csökkenéséhez és ezzel együtt fokozódó importkitettséghez vezetnének, hosszabb távon pedig az értéklánc jelentősebb sérülését eredményeznék, kiváltva akár a hazai gyártási kapacitások leépülését, a gyártási know how és a technológia távozását is. A MÉASZ ezért a fentiek törlését kéri a kormánytól.
• Továbbá, a kiugró, speciális anyagigényű állami nagyberuházások hozzávetőleges összehangolása indokolt, amelyre a MÉASZ gyártói fórum létrehozását javasolja a szaktárca vezetésével. Adott időszakra eső beruházástömeg hozzávetőleges igényeinek előzetes kommunikációjával a gyártók kapacitás oldalról felkészülhetnek, így a szövetség szerint elejét lehet venni olyan piaci hullámzásoknak, illetve keresleti kiugrásoknak, amelyek a nagyobb közberuházási és ipari projektek mentén egymást erősítő lassulást és kínálatszűkét okoznak. Az előzetes tájékoztatás hozzájárul a piaci árhullámzások simításához és a tervezhetőbb projektekhez.

Nem mindennel kritikus a MÉASZ, egyetértenek például az importhányad és az importkitettség csökkentésére vonatkozó kormányzati célkitűzéssel, különösen, hogy korábbi, KSH elemzésen alapuló kimutatások szerint az import mintegy 48 százalékot tett ki 2021–2022-ben.

A MÉASZ javasolja, hogy elsősorban az építőanyag import területekre, a hazai gyártóbázis hiányszegmenseire jöjjenek létre hazai gyártókapacitások, ezzel erősödjön az önellátás. Ennek elősegítésére az épületenergetikai fókusz mentén a MÉASZ elnöksége kiemeli például az épületgépészeti termékek és komponensek hazai részarányának növelésének célszerűségét – különösen a hőszivattyús berendezések és rendszerelemek terén, valamint a nyílászáró gyártáshoz szükséges PVC-tömítőelem-gyártás hazai ösztönzését is.