Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Nem értik, miért okozna hátrányt itthon pusztán az, hogy egy építőanyag-gyártó tulajdonosa külföldi, miközben a felhasznált anyagok és maguk a gyári dolgozók is magyarok.
Állásfoglalást készített a Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség a kormány új törvényjavaslatáról, mely jelentős változásokat hozna a hazai építőiparban. A törvényjavaslatról elsőként a hvg.hu írt, részletes cikkünk itt olvasható:
Itt az új törvényjavaslat: a dohányboltok mintájára jönnek a nemzeti tüzépek, olcsóbb lehet az építőanyag a csokosoknak
Az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel a kormány, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel - derül ki a HVG birtokába jutott építészeti törvény javaslatából. A rendelkezések egy sor uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel is ütköznek.
A téglásszövetség a csomag azon részét tartotta fontosnak kommentálni, mely arról rendelkezik, hogy "a gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené – vagyis a külföldi tulajdonú gyártók hátrányba kerülnének. "A javaslat nem részletezi, hogy mi számít magyar tulajdonnak: rosszmájú olvasat szerint az is elképzelhető, hogy a magyar piacot uraló három nagy, külföldi vállalat irányító többségét csavarná ki a kormány a tulajdonosok kezéből, cserébe a gazdaságos működés fenntartásáért" – írtuk fenti cikkünkben.
A MATÉSZ hétfőn megosztott álláspontja szerint a kormány 79 oldalas koncepciójának az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódó részei vázlatosak, az egész "kb. 3 oldal terjedelmű". Szerintük ezt a részt a többitől elkülönítve szükséges kezelni, ezért javasolják erre vonatkozóan egy önálló koncepció későbbi megalkotását.
A téglásszövetség szerint a vonatkozó szövegrészekben megfogalmazott célok vitathatók, különösen „az elérhető legnagyobb arányban kerüljenek felhasználásra (…) magyar építési termékek” célkitűzés, mivel kizárólag azt tekintik „magyar” terméknek, amelynek gyártója is magyar tulajdonú. A szövetség kiemeli, hogy nincs konkrét magyarázat arra, hogy pusztán a külföldi tulajdon (pl. ha a termék hazai alapanyagból, hazai munkaerővel és Magyarországon készül, stb.) milyen hátrányokat okoz.
"Ez eleve megkérdőjelezi a drasztikus piaci beavatkozást jelentő intézkedések létjogosultságát."
A MATÉSZ felemlíti, hogy 2023. február 21-től iparáguk, a hazai tégla- és cserépipar érintett vállalatai is úgynevezett kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezettek. Ennek szerintük várhatóan "rendkívül káros iparági, illetve azon túlmenő" következményei is lesznek. A szövetség szerint, mivel a kiegészítő járadék az építőipar átalakításáról szóló koncepcióban szereplő intézkedésekhez hasonló beavatkozást jelent, más iparágakban is hasonlóan súlyos negatív hatások várhatók tőle.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Henkel-gyár bezárását megszenvedő Körösladány ajtórésébe bedugta a lábát egy dél-koreai akkuipari vállalkozás, amely végül visszalépett.
Hatvanpuszta egy gazdaság a semmi közepén, vendégház és medence azért kellett, mert nagy a család – magyarázta Orbán Győző.
Az adatok között négyszeres a különbség.
Jászai Mari-díjas magyar rendező, érdemes művész 93 éves volt.