Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nem értik, miért okozna hátrányt itthon pusztán az, hogy egy építőanyag-gyártó tulajdonosa külföldi, miközben a felhasznált anyagok és maguk a gyári dolgozók is magyarok.
Állásfoglalást készített a Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség a kormány új törvényjavaslatáról, mely jelentős változásokat hozna a hazai építőiparban. A törvényjavaslatról elsőként a hvg.hu írt, részletes cikkünk itt olvasható:
Itt az új törvényjavaslat: a dohányboltok mintájára jönnek a nemzeti tüzépek, olcsóbb lehet az építőanyag a csokosoknak
Az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel a kormány, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel - derül ki a HVG birtokába jutott építészeti törvény javaslatából. A rendelkezések egy sor uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel is ütköznek.
A téglásszövetség a csomag azon részét tartotta fontosnak kommentálni, mely arról rendelkezik, hogy "a gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené – vagyis a külföldi tulajdonú gyártók hátrányba kerülnének. "A javaslat nem részletezi, hogy mi számít magyar tulajdonnak: rosszmájú olvasat szerint az is elképzelhető, hogy a magyar piacot uraló három nagy, külföldi vállalat irányító többségét csavarná ki a kormány a tulajdonosok kezéből, cserébe a gazdaságos működés fenntartásáért" – írtuk fenti cikkünkben.
A MATÉSZ hétfőn megosztott álláspontja szerint a kormány 79 oldalas koncepciójának az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódó részei vázlatosak, az egész "kb. 3 oldal terjedelmű". Szerintük ezt a részt a többitől elkülönítve szükséges kezelni, ezért javasolják erre vonatkozóan egy önálló koncepció későbbi megalkotását.
A téglásszövetség szerint a vonatkozó szövegrészekben megfogalmazott célok vitathatók, különösen „az elérhető legnagyobb arányban kerüljenek felhasználásra (…) magyar építési termékek” célkitűzés, mivel kizárólag azt tekintik „magyar” terméknek, amelynek gyártója is magyar tulajdonú. A szövetség kiemeli, hogy nincs konkrét magyarázat arra, hogy pusztán a külföldi tulajdon (pl. ha a termék hazai alapanyagból, hazai munkaerővel és Magyarországon készül, stb.) milyen hátrányokat okoz.
"Ez eleve megkérdőjelezi a drasztikus piaci beavatkozást jelentő intézkedések létjogosultságát."
A MATÉSZ felemlíti, hogy 2023. február 21-től iparáguk, a hazai tégla- és cserépipar érintett vállalatai is úgynevezett kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezettek. Ennek szerintük várhatóan "rendkívül káros iparági, illetve azon túlmenő" következményei is lesznek. A szövetség szerint, mivel a kiegészítő járadék az építőipar átalakításáról szóló koncepcióban szereplő intézkedésekhez hasonló beavatkozást jelent, más iparágakban is hasonlóan súlyos negatív hatások várhatók tőle.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.
Egyes gazdaságokra és szektorokra bontva tekintjük át, mi lehet a 15 százalékos általános vám hatása.