Egészen mostanáig azt hangoztatta a kormány, hogy 6,1 százalékos volt a költségvetési hiány 2022-ben. Csakhogy most a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a részletes adatait, és ez alapján egy kicsivel még ennél is nagyobb a hiány: 4159 milliárd forint, azaz a GDP 6,2 százaléka.

Az államadósság 48 837 milliárd forint volt, a GDP 73,3 százaléka. Ez egy kicsit jobb, mint az eredetileg becsült adat, eddig úgy számoltak, hogy 73,5 százalékra csökkent a 2021-es 76,8-ról.

A kormány hazai használatra 4,9 százalékos hiánnyal büszkélkedett, de az EU-s módszertanban egy nagy gázvásárlást is hozzá kellett számolni ehhez, így ugorhatott 6 százalék fölé a mutató. Hogy hogyan állt össze a hiány, azt itt mutattuk be részletesen:

Kiderült, hogyan hozott össze 1,6 ezer milliárddal nagyobb hiányt a kormány 2022-ben

A gyerekesek szja-visszatérítése és az elmaradt uniós folyósítások közel 2 ezer milliárd forintos lyukat ütöttek az állam számára a bevételi oldalon 2022-ben. Eközben a kiadások elszálltak, plusz százmilliárdokat vittek el egyebek mellett a kiszervezett egyetemek, az államadósság megdrágult finanszírozása, a 13. havi nyugdíj. Végül a pénzforgalmi hiány másfélszerese lett az előirányzatnak.

A KSH most azt írta:

• 2021-hez képest 2139 milliárd forinttal, 22,1 százalékkal több termelési adó folyt be, ezen belül 1231 milliárd forint (22,5%) volt az áfabevétel növekedése, nyilván az infláció miatt is,
• a jövedelemadó-bevételek 1480 milliárd forinttal, 47,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ennek a nagy növekedésnek az oka az volt, hogy a kampányban a gyerekes családoknak a 2021-es szja-ját adták vissza (és ebben az elszámolásban hiába 2022-ben osztották vissza azt a pénzt, úgy jelenik meg, mint ha 2021-ben folyt volna be annyival kevesebb),
• a társadalombiztosítási hozzájárulásokból 685 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal több érkezett,
• az állam kiadásai 5161 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal nőttek,
• ezen belül a „kormányzati szektor egyéb kiadásai” nevű tétel 2036 milliárd forinttal, 37,6 százalékkal lett magasabb, elsősorban a beszerzett különleges földgázkészlet miatt.