Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
1,1 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye – adta ki a Központi Statisztikai Hivatal az első negyedéves GDP-adatot. Nehéz erre bármi jót is mondani, de a Pénzügyminisztériumnak azért csak sikerült.
A szaktárca azzal indította a GDP-számról szóló közleményét:
A magyar gazdaság az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére idén is elkerüli a recessziót, jövőre visszatérhet a magas ütemű növekedési pályára.
És valóban, az elég valószínű minden független elemző szerint is, hogy éves átlagban nem leszünk recesszióban, bár a 0,5 százalékos növekedés, amely környékére a legtöbb szakértő – és az Európai Bizottság is – várja az idei növekedést, így is az EU egyik leggyengébbje lenne. A kormány ennél jóval optimistább, ők 1,5 százalékos növekedést várnak.
„A foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió, a munkanélküliség szintje az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a beruházási ráta és az exportteljesítmény magas” – sorolták fel egy mondatban nagyjából az összes pozitívumot, amit a mai magyar gazdaság teljesítményéről el lehet mondani. És találtak egy olyan mutatót, amelyben jól állunk, bár tényleg meg kellett dolgozni azért, hogy előássanak egy ilyet:
a magyar gazdaság teljesítménye már 4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3 százalék körül áll.
A PM elismerte azt is, hogy az EU-pénzek nélkül jóval gyengébb a magyar gazdaság – persze az ő megfogalmazásukban ez úgy szól, hogy „az Európai Bizottság a források visszatartásával rontotta gazdasági teljesítményünket és versenyképességünket”. A minisztérium számítása szerint tavaly 4,6 helyett 5 százalék fölötti lehetett volna a GDP-növekedésünk, ha a helyreállítási alap visszatartott pénzei megérkeztek volna.
