Csúnyán visszaesett a magyar gazdaság az év elején

A nyers adat szerint 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok szerint 1,1 százalékkal volt kisebb a magyar GDP az idei első negyedévben, mint 2022 január–márciusában – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Egész pontosan két éve, 2021 első negyedévében fordult elő utoljára az, hogy mínuszos lett egy negyedévünk.

A technikai recesszió pedig tovább tart – ezt a megnevezést akkor kapja meg egy időszak, ha legalább két egymást követő negyedévben gyengébb a gazdaság teljesítménye, mint az azt megelőző három hónapban. A tavalyi harmadik negyedévben 0,7 százalékos volt a visszaesés a másodikhoz képest, aztán jött egy -0,4 százalékos negyedév, most pedig ahhoz képest is 0,2 százalékkal esett vissza a gazdaság.

Amióta 1995-ben a mostani módszertan szerint kezdték el mérni a GDP-t, technikai recesszióban már ötször volt a magyar gazdaság, olyan eset viszont, hogy nem csak két negyedévig tart ez, hanem három egymást követő negyedévben is csökkenjen a teljesítmény, mindössze egyszer volt példa mostanáig: 2008 júliusa és 2009 márciusa között.

A részletes adatokat, hogy miként állt össze a mostani mutató, két hét múlva teszi majd közzé a KSH, de az eddig kiadott számaik is sokat elmondanak a helyzetről.

Az iparnak kimondottan rossz negyedéve volt, 3,1 százalékkal volt kisebb a termelés, mint 2022 január–márciusában, a KSH annyit külön kiemelt, hogy a gazdasági teljesítmény csökkenése a legnagyobb részben az iparnak tudható be. A február az elmúlt két év legrosszabb hónapja volt, a március pedig a második legrosszabb. Mindez úgy jött össze, hogy az autó- és az akkumulátorgyárak még jól is teljesítettek, vagyis az exportra dolgozó szektorokban volt annyi megrendelés, hogy megérte fenntartani a munkát, az összes többi ágazatban viszont lehet érezni, hogy rossz a gazdasági környezet. Az építőipar pedig 9,2 százalékot esett 2022 elejéhez képest, ahogy sem az államnak, sem az embereknek nem nagyon maradt pénze.

A mezőgazdaságról év közben nem sok adat kerül ki, pedig könnyen elképzelhető, hogy végül pont ez az ágazat fogja éves szinten a pozitív tartományba feltolni a 2023-as GDP-adatot: tavaly annyira borzasztó éve volt a mezőgazdaságnak, hogy ha egy átlagos év lesz az idei, már az is jókora növekedésnek fog látszani a statisztikában. Az persze, hogy az idei év időjárása eddig annyira nem tűnik katasztrofálisnak a mezőgazdaság számára, mint a 2022-es volt, még nem a január-márciusi adatokban fog igazán meglátszani, a tavalyi teljesítmény is áprilistól kezdett el zuhanni.

A mezőgazdaság mellett a szolgáltatások is mérsékelték a visszaesést, pedig a szolgáltató szektorból amit mostanáig tudunk, az nagyon rossz képet mutatott. A KSH most azt közzétette, hogy a legjobban az egészségügy húzta a szolgáltatások közül a gazdaságot, az már megközelítette a járvány előtti szintet.

A kiskereskedelmi forgalom az év első három hónapjában 9,5 százalékkal volt kisebb, mint tavaly január-márciusban, és ha ebből levesszük annak a hatását, hogy idén már nem volt benzinturizmus, akkor is jelentős a visszaesés: az élelmiszerboltokban 8,1, a nem ételt árusító üzletekben pedig 7,2 százalékos volt az első háromhavi visszaesés (nem az elköltött pénzt, hanem a megvásárolt termékek mennyiségét nézve). Ezen kívül még a turizmusról kaptunk számokat: ott úgy lett 1,3 százalékos növekedés a forgalomban, hogy a magyar turisták között 9,6 százalékos volt a visszaesés. Vagyis úgy tűnik, hogy az emberek spórolnak szinte mindenen, ez pedig rosszul érinti a szolgáltató szektort.

Főleg ha az egy évvel ezelőttihez hasonlítjuk: akkor épp a választás előtti osztogatás zajlott, az MNB számításai szerint alsó hangon is kétezer milliárd forintot szórt a kormány az emberek közé. A pénz jelentős részét már addigra elköltötték, hogy az energiaválság megérkezett volna.

A kormány azóta is próbál pénzt tolni a gazdaságba, amivel az egyik legfontosabb cél az, hogy idén is kerüljük el a recessziót. Nagyon kellemetlen mellékhatása az, hogy ez inflációgerjesztő hatású, vagyis pont emiatt is marad még várhatóan hónapokig 20 százalék fölötti az infláció, és emiatt célozták meg azt, hogy az év végére legyen 10 százalék alatti, miközben az EU jelentős részében már most sikerült elérni ezt a szintet.

Másfél év szünet után újra többlete lett a magyar külkereskedelemnek, ráadásul egymás után két hónapban is, negyedéves szinten pedig 391 milliárd forint plusznál tartunk. Egy múlt heti beszélgetésen Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője azt mondta: a nettó export lehet az egyetlen olyan eleme a gazdaságnak, amely jó lehet idén, persze ennek is az a fő oka, hogy exportra még van kereslet, viszont a belső fogyasztás csökkenése és az energiaárak mérséklődése miatt kevesebb terméket kell külföldről behozni ide.

Hogyan tovább?

A legtöbb szakértő szerint ez lehetett az utolsó olyan negyedév, amikor az előző három hónaphoz képest még csökkent a gazdaság teljesítménye. Éves összevetésben innen indulhat egy lassú kilábalás, majd a teljes év átlagában már némi pluszban is lehet a GDP 2022-höz képest. A kérdés inkább az, hogy mekkorában: a kormány eléggé optimistán 1,5 százalékot remél, elemzők általában inkább 0,5 százalék környékére, szerencsés esetben egy kicsivel a fölé várják az éves teljesítményt. Az Európai Bizottság épp egy napja kiadott előrejelzésében pedig szintén 0,5 százalékos növekedést prognosztizált. A Magyar Nemzeti Bank a március végén kiadott Inflációs jelentésében egy nagyon tág tartományt lőtt be: szerintük a legrosszabb forgatókönyv az, hogy stagnálni fog a gazdaság idén, a legjobb pedig 1,5 százalékos növekedés.