Eurostat: Kevesebb magyart fenyeget az elszegényedés, mint ahány németet vagy franciát

Az EU lakóinak 21,6 százalékát fenyegette 2022-ben a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség – számolt az Eurostat. Ez idáig annyira nem nagy meglepetés, annál furcsább az országonkénti lebontás: e szerint ugyanis az unió három legjobb helye Csehország, Szlovénia és Lengyelország, ahol 11,8, 13,3, illetve 15,9 százalékos ez a mutató. Szlovákia is benne van a legjobb hatban, de

a 18,4 százalékos magyar mutató is az EU tizedik legjobbja,

sokkal jobb, mint például a német 20,9 vagy a francia 21 százalékos arány.

Aki itt úgy érzi, hogy a módszertan mintha nagyon Közép-Európa javára torzítana, nem téved. Az Eurostat más adataiból kiderült például az, hogy a magyaroknál az egész EU-ban csak a bolgárok tudnak kevesebb pénzt költeni. Az ellentmondás oka az, hogy a szegénységet és társadalmi kirekesztettséget vizsgáló statisztikában az ország saját szegénységi küszöbéhez hasonlítják a helyi adatokat, vagyis hiába gazgadabb egy átlagos nyugat-európai, mint egy átlagos közép-európai, a magyar szegényeket a magyar átlaghoz mérik, a német szegényeket pedig a német átlaghoz, ez utóbbi pedig értelemszerűen jóval magasabb számot jelent.

A módszertan szerint három mutató alapján kerülhet valaki a veszélyeztetett csoportba. Azok tartoznak ide, akik

• a szegénységi küszöb alatt élnek, vagyis olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem kisebb, mint a nettó mediánjövedelem 60 százaléka,
• legalább négyet nem tud megengedni magának a kilenc alapvető létszükségleti tétel közül (számlák kifizetése határidőre, a lakás megfelelő fűtése, váratlan kiadások kifizetése, hús vagy azzal azonos tápértékű étel rendszeres fogyasztása, évente egy hét nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon)
• vagy olyan háztartásban élnek, ahol a 18 és 59 év közöttiek a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20 százalékában dolgoznak.