„Vagy éhen halunk, vagy pedig főbe lőnek minket, mert megszegtük a szabályokat, hogy életben maradhassunk” – nyilatkozta három észak-koreai „polgár”, akik a Daily NK szervezet segítségével a BBC újságírójának nyilatkoztak. Természetesen illegálisan, hiszen a nemzeti kommunista együttműködés sajátságos észak-koreai rendszerében szigorúan tilos bármilyen ismeretlennek beszélni az országban uralkodó állapotokról.

Amelyek igazán szörnyűekké akkor váltak, amikor három évvel ezelőtt hermetikusan lezárták Észak-Korea határát Kínával és Oroszországgal a koronavírus-járvány miatt. A pandémia hivatalosan nem érte el Észak-Koreát, de a hírek szerint 140 kilós Kim Dzsongun, észak-koreai diktátor majdnem belehalt – ezért a zárlat, amelyet a hírek szerint mostanában szándékszik feloldani a kőkemény diktatúra.

Korábban komoly csempészet alakult ki a kínai-észak-koreai határon, és ez a feketepiac tette lehetővé nemcsak a lakosság ellátását, de az információk bejutását is a világtól elzárt országba, ahol évtizedek óta a Dzsucse érvényesül. A Dzsucse azt jelenti, hogy „támaszkodjunk a saját erőnkre.” A jelenlegi diktátor nagyapja, Kim Irszen vezette be ezt a rendszert, melynek eredményeképp Észak-Korea Ázsia egyik szegényháza maradt, miközben Dél-Korea felzárkózott a fejlett világhoz, és a G20 közösség megbecsült tagja lett.

Ezek után következzenek az interjúk, melyeket illegálisan készítettek Észak-Koreában: „Három szomszédom éhen halt” – meséli egy asszony Phenjanban, az ország fővárosában. „Mi szomszédok többen kopogtattunk a család ajtaján, mert már régen nem láttuk őket. Egy kis vizet akartunk nekik vinni, mert élelmiszerünk nekünk se nagyon volt. Miután senki sem válaszolt a kopogásra, kihívtuk a rendőrséget. Ők bementek a lakásba, és megtalálták az egész családot holtan. Éhen haltak.”

Egy másik hasonló történet a kínai határ melletti területről: „Kezdetben attól féltem, hogy a Covid-járványba halok bele. Hallottuk, hogy a határ túloldalán, Kínában sokan meghaltak a vírus miatt” – mondja egy építőmunkás, aki így folytatta: „aztán rájöttem arra, hogy nem a Covid az igazi veszély, hanem az éhhalál. A falumban már legkevesebb öten éhen haltak!”

Észak-Korea sohasem volt képes saját erőből ellátni élelmiszerrel a 26 milliós lakosságot, de korábban importált sok mindent Kínából, és a csempészek is hozzátették a magukét. A csempészhálózatok zömét a titkosszolgálat irányította Észak-Koreában, hiszen az ő feladatuk az, hogy a diktátor és az elit szükségleteiről gondoskodjanak. Észak-Koreát szankciókkal sújtja az ENSZ, mert folyamatosan nukleáris háborúval fenyegetőzik és rohamtempóban fejleszti atomiparát és ballisztikus rakétáit.

A Covid miatti határzár nemcsak azt jelentette, hogy megszűnt az élelmiszerimport Kínából, hanem azt is, hogy nem érkeztek onnan mezőgazdasági gépek és műtrágya sem. Emiatt gyalázatosan rossz volt a termés Észak-Koreában 2020 januárjában, a határzárás után. A határőröknek mindeközben tűzparancsuk van, és ezt kihirdették a lakosság előtt is.

A piacon szinte semmi sincs

„Korábban az áru zöme Kínából érkezett. Ez volt a kínálat háromnegyede. A határ lezárásával ennek vége lett. Ma a piac jórészt üres” – mondja az egyik forrás, akinek a megélhetése végveszélybe került a határok lezárásával, hiszen elsősorban csempészáruval kereskedett. „A családomnak még sohasem kellett ilyen kevés élelmiszerrel beérnie. Közben pedig állandó a kopogás az ajtón: Adjál nekünk rizst, mert éhezünk!”

Sokan öngyilkosok lesznek a kétségbeejtő helyzetben, mások elbújdosnak a hegyekbe, és ott próbálnak túlélni vagy meghalni.

Étel helyett fegyver

A kilencvenes években Észak-Korea már átvészelt egy nagy éhséget a Szovjetunió bukása után. Megszűnt a támogatás, és a szűkös eszközöket a diktátordinasztia középső tagja, Kim Dzsongil fegyverkezésre fordította. Észak-Korea kőkemény sztálinista rendszerét a Szovjetunió hozta létre 1945-ben, amikor az Egyesült Államokkal kettéosztották a Koreai-félszigetet. Kim Dzsongil attól tartott, hogy a Szovjetunió bukása után ő következik. Ezért a gazdaság fejlesztése helyett minden pénzt a hadiiparra koncentrált, hogy legyen Észak-Koreának saját atombombája. Észak-Korea diktátora megvásárolt szovjet tudósokat, akik létre is hoztak atombombát és a hozzá szükséges ballisztikus rakétákat. Az ár: körülbelül három millióan haltak éhen.

Kim Dzsongun nemrég sírva kérte népe bocsánatát. A nagy szövetséges, Kína reformokat ajánlott a diktátornak, de ő csak arra volt hajlandó, hogy engedélyezze a feketepiacot – természetesen a titkosszolgálat szigorú felügyelete alatt.

Közben pedig Észak-Korea folytatja a rakétakísérleteket. A szakértők szerint az az 500 millió dollár, melyet erre költhettek a tavalyi évben elég lett volna arra, hogy megoldja a katasztrofális gabonahiányt.

Hogy reagál a hatalom a válságra? Egyre szigorúbban: ha csak valaki megpróbálja megközelíteni a határfolyót, a Jalut, akkor hosszú időre börtönbe vagy munkatáborba kerül. Aki megpróbálna átjutni a folyón Kínába, azt lelövik. A kivégzések mindennaposak.

Hogy reagálnak az éhező emberek? „Itt ragadtunk, nem tehetünk mást: várjuk a halált!” – mondta egy építőmunkás a BBC illegális újságírójának a világtól elzárkózó Észak-Koreában.