Nagy Márton elismerte: a kormány hitelfelvételbe akarja szorítani a lakosságot

„A másik fogyasztásnövelési eszköz a babaváró és a csok januári szigorítása, illetve részben megszüntetése, mert a remények szerint így sokan előre fogják hozni a felvételüket, és idén ez is „simítja a fogyasztást”, a hiteltermékek előrehozott fogyasztást fognak eredményezni” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió műsorában.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón jelentette be, hogy a kormány „átalakítja” a családtámogatási eszközöket, a városi csok (családok otthonteremtési kedvezménye) megszűnik, a falusi csok marad, és összege emelkedik. A babaváró hitel összege emelkedik, ám a jövőben csak a 30 év alatti anyák férhetnek hozzá.

Piaci hitel is kelleni fog

Az nyilvánvaló volt, hogy a támogatási konstrukciók szűkítésének költségvetési oka van, egyszerűen szólva

a kormánynak spórolnia kell.

Az is nyilvánvaló volt, hogy a támogatások megszüntetése miatt sokan igyekszenek majd még kihasználni ezeket – Nagy Márton szavai alapján ez elérendő cél a kormány részéről. A magas kamatok miatt a lakossági ingatlanhitelezés beleállt a földbe, a lakáspiac lelassult, az építőipar visszaesett.

A kikényszerített „előre hozott fogyasztás” – ahogy Nagy Márton nevezte – idén ad majd némi támaszt ezeknek a területeknek. A csok és/vagy a babaváró ugyanis a legtöbb esetben nem elég egy ingatlanvásárláshoz/építéshez, az esetek nagy részében piaci hitelre is szükség van. Vagyis sokan a jelenlegi, magas kamatok mellett fognak hitelt felvenni, hogy még kihasználhassák a kivezetendő családtámogatási eszközöket.

A miniszter arról nem beszélt, hogy a kormány végiggondolta-e, milyen piaci anomáliákat okoz majd például azzal, hogy egyes területeken ingatlanforgalmat kényszerít ki, és a jövőben hogyan tervezi kezelni a kialakuló anomáliákat. Ami azt illeti, a hazai ingatlanpiac és építőipar már most anomália, az elmúlt években a kormány támogatta a keresletet (legalábbis egyes társadalmi csoportokét), ami hozzájárult az árak uniós összehasonlításában kiemelkedő drágulásához. Erre most jó eséllyel rátesz egy lapáttal, aminek az eredménye az lehet, hogy 2024-től ott marad az ingatlanpiac egy jelentős része túlárazottan, a másik oldalon fizetőképes kereslet nélkül.

Lassítja az infláció csökkenését, de ez nem baj

A kormány nem csak az ingatlantámogatások kivezetésével igyekszik fogyasztást generálni, Nagy Márton ide sorolta, hogy a Szép-kártyákról is lehet hideg élelmiszert vásárolni. A tárcavezető szerint a kormányt meglepte a fogyasztás visszaesésének mértéke: „Ami meglepetés, hogy a fogyasztás jobban visszaesik, mint gondoltuk, két számjegyű már, ezért ez egy fogyasztási csapdát jelent a növekedés visszaesésében. A háztartások kevesebb élelmiszert vásárolnak, minőséget is lefelé váltanak, és ezek a tendenciák nem jók, ezért is reagált a kormány, és olyan eszközöket ad a háztartások kezébe, amely révén növekedhet a fogyasztás” – mondta.

Azt reméli a kormány, hogy a fogyasztás csökkenése lassul, „a fogyasztási sokk kisimul”, ráadásul az áfabevételek növekedése révén az államháztartás egyensúlya is javul. Utóbbira szükség is van, a költségvetés pocsékul áll, különösen aggasztó, hogy az áfabevételek (amelyek a költségvetés legfontosabb bevételei) rosszul alakulnak.

A fogyasztás élénkítésének lesz inflációt növelő hatása, ezt a miniszter lényegében elismerte. A fogyasztásnövelés és inflációcsökkentés ellentétére azt mondta a miniszter, hogy a két számjegyű fogyasztás-visszaesés már káros, sokkterápia alakul ki. „Az infláció szépen csökken, így finomhangolásokat kell elvégezni a gazdaságpolitikában. Vissza kell terelni fogyasztást az egyensúlyhoz, és úgy csökkentsük az inflációt, hogy elkerüljük a recessziót.

Egyébként Nagy Márton ismét elmondta, hogy szerinte meg kellene fontolni a jegybank inflációs céljának (jelenleg 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpont toleranciasáv) felemelését. Az infláció leszorításához szükséges intézkedések ugyanis a gazdasági növekedést fékezik, márpedig utóbbi most, illetve a jövőben, az átalakuló gazdaságszerkezet miatt fontosabb.

Plusz adó, alacsonyabb állampapír-hozamok

Nagy Márton szerint sikeresek a befektetési termékekre bevezetett új intézkedések (például a szociális hozzájárulási adó kiterjesztése a kamatjövedelmekre, kivéve az állampapírokat és az ingatlanalapokat), amennyiben plusz keresletet generálnak az állampapírok iránt, így lejjebb nyomják a hozamokat.

„A diszkont kincstárjegyeknél 14-ről 10 százalékra jöttünk le. Minden diszkontkincstárjegy hozama 10 százalék körül van, és hamarosan egy számjegyű lesz. Az állam finanszírozási költségeit tudjuk csökkenteni” – mondta, és hozzátette, az üzleti állampapír-intézkedésektől legalább 1800 milliárd forintnyi plusz keresletet remél, míg a lakosságinál azt, hogy a látra szóló betétek legalább 10 százaléka megmozdulna, mert ez 800 milliárd forintot jelentene.