Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
“Ön szerint mire való a KRÉTA-rendszer?” – kérdezte a miniszterelnököt a DK-s Vadai Ágnes. Az ellenzéki képviselő azért volt erre kíváncsi, mert nemrég botrányt okozott, hogy a szülők a diákok online tanulmányi rendszerén keresztül állampapír-vásárlásra ösztönző reklámüzenetet kaptak, benne azzal:
Érdemes az ajándékba kapott nagyobb összeget, zsebpénzt is magyar állampapírban gyarapítani, de akár saját magunknak is vásárolhatunk. Lepje meg gyermekét vagy saját magát magyar állampapírral!”
Ahogy a hvg.hu is megírta, hamar kiderült, hogy nem feltörték a KRÉTA-rendszert (bár erre volt már példa), hanem az történt, hogy központi, hivatalos nyilvántartást használt a kormányzat saját üzenetei terítésére – éppúgy, mint ahogy korábban a kormányzati oltásregisztrációs e-mail-adatbázissal is tette.
Az államadósság-kezelő szerint szabályos, hogy KRÉTA-ban szpemmelik a szülőket állampapír-ajánlatokkal
A magyar állampapírokkal az egész ország jól jár - állítja az Államadósság Kezelő Központ, amely szerint törvényes és szabályos volt, hogy a KRÉTA-rendszerben küldtek a szülőknek állampapír-vásárlásra buzdító üzenetet.
Vadai írásbeli kérdésére végül nem a megszólított Orbán Viktor válaszolt, hanem a Pénzügyminisztérium államtitkára. Válaszában Tállai András megismételte, amit korábban a KRÉTA-n az üzenetet szétküldő Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is, hogy
a június 14-én a KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött tájékoztató tartalma a vonatkozó jogszabályoknak teljes mértékben megfelel, az ÁKK személyes adatokhoz nem fért hozzá.”
Emellett Tállai András államtitkár a válaszban kitért arra is: “az ország stabilitását erősíti, hogy az államadósság több mint ötödét ma már a magyar emberek tartják kézben, 2010-ben ez az arány csupán 3 százalék volt.”
