Bár a Nemzeti Választási Bizottság az ügyben emelt kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a Kúria pedig sem ezt nem változtatta meg, sem azt nem vizsgálta, hogy jogszerűen kezelték-e az oltásra jelentkezők adatait, amikor nekik az ellenzéket bíráló e-maileket küldtek, egy ponton kimondták, hogy a Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási eljárásról szóló törvényt – írja a 444.hu.

Az abban foglalt, esélyegyenlőségről és a rendeltetésszerű joggyakorlásról szóló elvet ugyanis sérti, ha a kormány kommunikációja kampányidőszakban az ellenzék álláspontját értékeli.

A vakcinaregisztrációkor megadott címre ugyanis arról küldtek leveleket, hogy az ellenzék értelmezésük szerint fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába, illetve veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést. Túl azon, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt állítja, nem ezt mondta, mindez elég nehezen kapcsolható össze az oltással, amellyel kapcsolatos tájékoztatásra az emberek megadták az adataikat.

A tárca azzal védekezett, hogy a levelet nem csak az oltásra jelentkezőknek küldték ki és „a hírlevélben foglalt tájékoztatás objektíve nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, a hírlevélben ugyanis semmilyen utalás nem történ a választásra”. Azzal is érveltek, hogy a kormánypropaganda kék színe eltér a Fidesz narancssárgájától.

Szerintük a kormány tájékoztatási feladatkörébe beletartozik „az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, amelynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell”.

Ez utóbbi viszont a Kúria szerint már nem fér bele. „A kampányhoz kapcsolódó esélyegyenlőség elve akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Ez az egyensúly megbomlik, ha valamely jelölőszervezet vagy jelölt a kampányidőszakban állami szervtől származó olyan negatív kritikában részesül, amely őt objektív indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza, más szervezetekhez és jelöltekhez képest” – érvelt a legfelsőbb jogi testület.

Korábban – igaz, még a hivatalos választási kampány előtt – is bőven voltak olyan kormányzati hirdetések, amelyek az ellenzéki pártokat bírálták. Miután ezeket kormányzati keretből finanszírozzák, nem számítanak bele a Fidesz kampánybüdzséjébe, és ritkán ellenőrzi bárki is.

Például amikor a kék emojis plakátok egyikén a Gyucsány-korszak visszatérésével riogatott a kormány, Schiffer András felvetésére az Állami Számvevőszék szóvivője arról írt: ők csak a pártok pénzügyi mutatóit értékelhetik, más, vélhetően az érdekükben folytatott kommunikációs aktivitást nem.