Nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte Lázár János építési törvényét Novák Katalin

Előzetes normakontrollt kért Novák Katalin köztársasági elnök Lázár János július negyedikén elfogadott új építési törvényéről. Az Alkotmánybíróság honlapján megjelent dokumentum szerint ez annyit jelent, hogy az Ab feladatot kapott a köztársasági elnöktől: meg kell vizsgálniuk, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium törvénye összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Ha a bírák szerint nincs, akkor a törvényt nem lehet kihirdetni.

Mi a problémája Novák Katalinnak? „A Törvény ugyanakkor a sérelmezett rendelkezéseiben saját szabályaitól enged eltérést, akár miniszteri rendelettel. A köztársasági elnök álláspontja szerint a Törvénynél alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, valamint a sarkalatos törvények módosítására, a felhatalmazó rendelkezések meghatározottságára és a korlátlan mérlegelés kizártságára vonatkozó alkotmányos követelményeket, ami végső soron a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság sérelmét okozza”.

Vagyis:

a köztársasági elnök azt kifogásolja, hogy a törvény konkrétan felhatalmazza Lázár Jánost arra, hogy egy rendelettel felülírhassa az amúgy rá vonatkozó törvényt.

A fejleményre Lázár János is reagált a Facebook-oldalán. Azt írta, hogy a hazai érdekekt védő, jó törvényt alkottak az elmúlt több mint egy évben, amit szerinte ezalatt "próbáltak jogi, politikai vagy éppen üzleti megfontolásból gáncsolni", de jelezte, reméli, hogy "a szakmai, majd társadalmi egyeztetések sikere után az előzetes normakontroll is tovább erősíti majd a törvényt".

A parlament megszavazta a pedagógusok státusztörvényét, esküt tett két új miniszter és négy új alkotmánybíró is

Kedd délelőtt a parlament megszavazta pedagógus-életpályamodellről szóló úgynevezett státusztörvényt, miközben a Kossuth téren egész napos demonstrációt tartanak a jogszabály ellenzői. Napirenden volt még féltucat szavazás, elfogadták például a 2024-es költségvetés főbb - vélhetően tarthatatlan - számait. Esküt tett a két új miniszter - Tuzson Bence és Bóka János -, valamint megtartották az eleve lefutottnak számító alkotmánybíró-választást.