Földi pokol Görögországban: vannak, akik egy szál fürdőruhában menekültek a reptérre a lángok elől
Egyre jobban dühöngenek a görög futótüzek, hétfőre Rodosz és Korfu után már Évia szigetén is felcsaptak a lángok. Tízezreket kellett evakuálni a szigeteken, több brit légitársaság mentőjáratokkal szállítja haza a turistákat. A helyzet a következő napokban súlyosbodhat, mert masszívan 40 Celsius fok feletti hőmérsékleteket jósolnak az országban. Csak hét közepétől jöhet viszonylagos enyhülés - akkor is csak 35 fokra hűlhet le a hőmérséklet.
Múlt héten lángba borult több görög sziget, a 40-45 Celsius fokos hőség, a szárazság és az akár 50 kilométer per órás széllökések ideális terepet biztosítottak a futótüzek terjedésének, melyek a hétvégére már apokaliptikus állapotokat szültek Rodoszon és Korfun. A két szigeten tízezreket kellett kimenekíteni a tüzek útjából. A magunk mögött hagyott szombatot és vasárnapot Görögország elmúlt ötven éve legmelegebb júliusi hétvégéjének titulálják - hétfőre már Évia szigetén is felcsaptak a lángok.
Egy héten belül 82 futótűz alakult ki az országban, ebből 64 a rekordmeleg hétvége vasárnapján, mely egyben a görög nyár eddigi legforróbb napja volt. A lángok megfékezésére Romániából, Bulgáriából, Lengyelországból, Szlovákiából és Máltáról együtt több száz tűzoltó érkezett. Franciaország, Törökország, Olaszország, Ciprus, Izrael és Jordánia pedig tűzoltó-repülőgépekkel és -helikopterekkel igyekszik segíteni.
Menekülés egy szál fürdőruhában
Rodoszon 12 faluban gyulladtak ki lakóházak. Mivel a lángok számos tengerparti üdülőtelepülésre is betörtek, több szálloda is kigyulladt. A hétvégén csaknem 20 ezer embert telepítettek ki a szigeten, többségükben turistákat - Nagy-Britannai kormánya szerint 7-10 ezer brit üdülhetett itt, ezzel a külföldi nyaralók közül minden bizonnyal ők vannak a legtöbben Rodoszon. A görög tűzoltóság szóvivője által az ország története legnagyobb mentőakciójának titulált műveletben mintegy 16 ezer embert szárazföldön, háromezret pedig a tengeren keresztül szállítottak biztonságba. Korfu északi része ég, a tűz még Albániából is látszik. Az itt kitelepítettekkel és innen hazaszállítottakkal együtt hétfőn már 32 ezer körül járt azok száma, akiket ki kellett menekíteni a tűz útjából.
A mentőakcióról drámai beszámolók keringenek a médiában. Szombat délután, az evakuációs jelzés kiadását követően sokan már eleve bőrönddel mentek a tengerparta, de ennek ellenkezőjére is bőven van példa: brit turisták olyan kísérteties jelenetekről is beszámoltak, hogy tömegével elhagyott bőröndök, valamint szénné égett növényzet és állati tetemek között siettek biztonságos helyre. És a beszámolók szerint bőven vannak olyanok is, akik egy szál fürdőruhában érkeztek a reptérre, mert azt az utasítást kapták, hogy ne menjenek vissza a hotelbe a cuccaikért, mert túl veszélyes.
A tengeri kimenekítés is kaotikus. Utazási irodák helyi dolgozói szerint a partokon is káosz és pánik uralkodott, miközben az emberek a mentőhajókat várták. A Guardiannek nyilatkozók több olyan esetet láttak, hogy a nagy tülekedésben gyerekek estek ki a mentőhajókból. A kimenekítettek beszámolói szerint pokoliak a körülmények, a füsttől és lángoktól narancssárgára festett égből sűrűn hullt a pernye, és feketére festette a tenger vizét.
A görög hatóságok vasárnap a tűzveszélyesség 5., legmagasabb fokozatba sorolták a szárazföld óriási részét, Közép- és Dél-Görögország teljes keleti részét, valamint Évia és Ródosz szigetét és a délnyugati országrész nagy területeit. Az ország egy további részét pedig a nagyon magas kockázatot jelentő 4-es kategóriába sorolták. Az előrejelzések sem ígérnek semmi jót, szerdán az ország déli részén 46 Celsius-fokos hőség lehet - az enyhülés csütörtökre várható, de az is csak viszonylagos, körülbelül 30-35 fok várható.
Magyarok a szigeteken
A külügyminisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint aznap 400 magyar tartózkodott Rodoszon, tűz miatt 91 főt telepítetek ki, de senki sem volt életveszélyben. Az athéni nagykövetségen vasárnapig 110 magyar regisztrált konzuli védelemért. Menczer Tamás államtitkár úgy tudja, hogy a mentőbuszok mindenhonnan el tudnak jelenleg jutni a repülőtérre, a komp- és hajóközlekedés zavartalan, így aki el akarja hagyni a szigetet, az el tudja.
Szijjártó Péter hétfő délután, videós Facebook-posztban közölt új részleteket a kint tartózkodó magyarokról. A külügyminiszter arról beszélt, hogy vasárnap tizenegyen érkeztek haza szerencsésen Rodoszról, ezzel nyolcvanra nőtt az evakuáltak száma. Elmondta azt is, hogy több magyar család el tudott jutni a sziget északnyugati részére, "ami egyelőre biztonságosnak mondható”. Összesen 122 Rodoszon nyaraló emberrel tartják a kapcsolatot. Korfuról Szijjártó azt mondta, az ott nyaraló magyarok a sziget nyugati partján vannak, mely egyelőre nem veszélyeztetett.
Szijjártó arra kérte a Görögországba készülő magyaroknak, hogy gondolják meg, van-e lehetőség a nyaralásuk átütemezésére. Aki mégis utazna, annak pedig azt üzente, a lehető legrészletesebben tájékozódjon arról, hogy milyen mértékű a kiszemelt nyaralóhely veszélyeztetettségi foka, és mindenképpen regisztráljon a külügy konzuli szolgálatánál. Egyébként a konzulátus oldalán folyamatosan frissülő helyzetjelentés olvasható a görög tűzvész alakulásáról, ezt itt lehet követni.
Különgépekkel haza
Mivel kiemelkedően sok brit állampolgár van a lángoló szigeteken, a hétvégén, illetve hétfőn több fapados légitársaság is komoly döntéseket hozott. A Jet2 első szándékból minimum egy hétre, majd újabb határozatával most már július 30-ig leállította a rodoszi ajánlatait, az easyJet pedig minimum keddig törölte a szigetre tartó összes járatát.
Az easyJet különjáratokat is indít a szigeten tartózkodó - nem csak - brit állampolgárok hazaszállítására. Kettőt hétfőn, egyet kedden küldenek. A Jet2 is három menekítőgépet küld az országba, ők mindegyiket hétfő este. A TUI utazási iroda saját légitársasága keddel bezárólag minden rodoszi járatot törölt, a teljes jegyár visszatérítése mellett, a Thomas Cook pedig július végéig lefújta minden Kiotariba és Lardosba irányuló útját - jelen állás szerint ezek Rodosz legveszélyeztetettebb területei. A különjáratokkal vasárnaptól hétfő reggelig közel 1500 turistát reptettek haza a szenesedő szigetekről, többségük brit, német és olasz üdülő volt.
Érdeklődtünk a Wizz Airnél, hogy terveznek-e hasonló lépéseket. A vállalat hétfő délutáni válasza szerint nem. Mint írták, "további bejelentésig" nem tervezik egyetlen járat törlését sem, mert a repülőterek jelenleg nincsenek tűzveszélyben, azok üzemképesek. A légitársaság a válasza szerint
"figyelemmel kíséri a Görögországban zajló eseményeket, és amennyiben úgy alakul, minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy segítséggel legyen. A rendkívüli törléseket egyénileg vizsgálja majd a légitársaság, és ekképpen nyújt visszatérítést vagy kárpótlást is utasai számára.”
Megkerestük a Magyar Utazási Irodák Szövetségét is, kíváncsiak voltunk, hogy a tűzvész miatt elkezdték-e lemondani tervezett görögországi útjaikat a magyarok. A MUISZ válasza szerint nem értesült lemondásokról, de a tagcégektől tudják, hogy az emberek természetesen élénken érdeklődnek az irodáknál a tűzhelyzet alakulásáról, főleg arról, hogy mennyire biztonságos a Rodoszra történő utazás. A MUISZ úgy tudja, hogy a rodoszi önkormányzat kék (biztonságos) és piros (a tűz által érintett) zónára osztotta a szigetet. Egyelőre a szövetség is várja a további híreket.
Érdeklődtünk, hogy mi vár arra, aki a tűz miatt lemondaná foglalását egy utazási irodánál. A MUISZ közölte, hogy abban az esetben, ha a Külügyminiszérium átsorol egy országot vagy régiót utazásra nem javasolt, I. kategóriába, akkor az utas - ha utazási irodán keresztül foglalt - visszakapja az igénybe nem vett szolgáltatások ellenértékét. Egyben a Ptk rendelkezései is irányadóak, vagyis vis major esetén a felek a felmerült költségeikkel elszámolhatnak - ebből adódik az is, hogy kártérítés fizetése nem várható el a szolgáltatóktól.
Mi okozhatta?
A görög tűzoltóság és a korfui alpolgármester szerint gyújtogatás okozhatta a tüzeket, de ezek egyelőre csak feltételezések. A brit médiának nyilatkozó szakértők azonban igyekeznek rámutatni, hogy az elmúlt hétre olyan körülmények alakultak ki a görög szigeteken forrósággal, szárazsággal, alacsony páratartalommal és élénk szelekkel, hogy gyakorlatilag egy - bármilyen eredetű - szikra is könnyen és gyorsan futótűzzé korbácsolódhatott. A "bármilyen eredet" pedig lehet akár leszakadt villamos vezeték, géphasználat vagy építkezés, de akár házi hulladékégetés is, mely fölött elvesztették a kontrollt.
A beszélő fejek pedig arra is rendre felhívják a figyelmet, hogy tűzesetek mindig lesznek, de nagyon nem mindegy, hogy milyen környezet lobban lángra, az pedig, hogy Görögország gyakorlatilag egy nagy kazal száraz szénaként viselkedik, a klímaváltozás eredménye.
Az ország a futótüzekkel többszörösen sérül. Egyrészt a turizmus biztosítja a görög GDP 18 - de egyes számítások szerint nem kevesebb, mint 25 - százalékát, a görög polgárok egyötödének állása függ közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomtól. Rodosz az egyik legkedveltebb turistacélpont, márpedig a tüzek pont a sziget turistaszezonjának csúcsán szabadultak el. Tavaly a 100 ezres lakosságú szigetet 2,5 millió külföldi kereste fel - az idei látogatottságnak a tűzvész biztosan nem fog jót tenni.
De nem csak a turistaszállók válhatnak - legalább részben - a lángok martalékaivá. Ludovica Gazze, a Warwick Egyetem közgazdász professzora szerint az azonnali és látható károk mellett a tüzek elsőre láthatatlan károkozásával is számolni kell. A füst több száz kilométerre is elsodródhat a levegőben, márpedig bizonyított, hogy a légszennyezés rontja a tüdő egészsége mellett a kognitív képességeket, a termékenységet és a termelékenységet is, ebben az értelemben pedig a szomszédos országokat is elérheti a görög szigetek átka.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
