„Nincs csodaszer a defláció ellen, de én azt tanácsolnám a kínai kormánynak, hogy növelje a kiadásait és csökkentse az adókat. A pekingi jegybanknak pedig laza pénzügyi politikát javasolnék” – nyilatkozta a BBC-nek az EFG vagyonkezelő szakértője. Daniel Murray utalt arra, hogy távolról sem csak a defláció okoz gondot a pekingi vezetésnek, hanem az is, hogy a pandémia után nem indult be igazán a kínai gazdaság. A növekedési mutatók gyengék, a nemrég közzétett exportadatok siralmasak.

Miért alakult ki defláció az 1,4 milliárd lakosú országban, miközben Észak-Amerikában vagy Európában a pandémia után az infláció erősödött fel?

Kínában, ahol jóval szigorúbb korlátozások voltak a Covid-járvány idején, mint a világ más részein, egészen másképp reagált a lakosság a változásokra, mint külföldön. Mindenki nagyon visszafogta a fogyasztását, ezért a defláció már 2021-ben megjelent a pandémia kellős közepén. A járvány után óriási ugrást észleltek a keresletben Európában és Észak-Amerikában, de Kínában nem.

„A defláció aggodalomra ad okot, mert azt mutatja, hogy Kínában gyenge a kereslet, míg a világ más részeiben, és különösen Nyugaton fellendülés következett be. Ez nem jó hír Kínának, hiszen az adósságteher nehezebb lesz” – hangsúlyozza a Hongkongi tudományos és műszaki egyetem tanára.

Alicia García-Herrero arra is rámutatott, hogy a világ viszont profitálhat az áresésből Kínában, hiszen a kínaiak a globális gazdaság legnagyobb exportőrei. Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak, melynek inflációja csökkenhet a kínai defláció következtében. Más oldalról persze kedvezőtlen hatása is lehet azokra a nyugati cégekre nézve, amelyek egyik legfőbb exportpiaca Kína volt, hiszen a kereslet csökkenése miatt náluk felmerülhet az, hogy vissza kell fogni a fejlesztéseket.

Pang a kínai külkereskedelem

Kína dinamikus fejlődésének motorja az export volt évtizedeken át, ezért igen rossz hírnek számít az a nemrég közzétett adat, mely szerint az export 14,5 százalékkal csökkent júliusban. Az import is visszaesett 12,4 százalékkal.

Ilyen számokhoz nem szoktak hozzá Pekingben különösen, hogy tavaly ilyenkor még érvényben volt a zéró tolerancia politikája, vagyis az egész kínai gazdaság csak félgőzzel működött. Épp ezért Pekingben dinamikus növekedést vártak, ehelyett csúnya csökkenés következett. Ráadásul lehet, hogy a valóság ennél még kínosabb, mert a statisztikai hivatal igyekszik olyan számokat produkálni, melyek egybevágnak a hatalom elvárásaival.

A pekingi kormány tisztában van a helyzettel, de egyelőre nem nagyon tudja, hogy mihez kezdjen.

„A kínai kormánynak el kell érnie, hogy a magánszektor merjen beruházni, a lakosság pedig ne spóroljon, hanem kezdjen el költeni” – nyilatkozta a BBC gazdasági rovatának Eswar Prasad, a Cornell Egyetem professzora. Ő más szakértőkhöz hasonlóan azt javasolja a pekingi kormánynak, hogy lásson hozzá a gazdaság ösztönzéséhez, és mindenekelőtt csökkentse az adókat.

Mit mond Peking?

A China Daily egyrészt kiemeli, hogy a globális gazdaságban a kínai külkereskedelemnek óriási szerepe van: 3270 milliárd dollár az év első hét hónapjában. Júliusban viszont jelentős a csökkenés – ismerte el a vámhivatal szóvivője. Mit lehet tenni az export fellendítése érdekében? A pekingi Makroökonómiai kutatóintézet szakértője praktikus döntéseket javasol: „Az árfolyamváltozások kockázatának csökkentésére szolgáltató rendszert kellene kialakítani, mérsékelni kellene az export adóját, megnövelhető az exporthitelek biztosításának lehetősége is. A vámhivatalok is dolgozhatnának tempósabban, hogy segítsék az exportot.”

Li Tavej elsősorban abban látja a problémát, hogy a globális gazdaságban stagnál a kereslet, ezért gyengélkedik a kínai export. „Épp ezért olyan területekre kell koncentrálni az exportot, ahol dinamikus a kereslet a globális gazdaságban: napelemek, lítiumakkumulátorok, elektromos járművek stb.”

A Global Times az amerikai szankciókat is hibáztatja a gyenge export adatokért, amelyek már harmadik hónapja ilyen gyengék.

Pekingben a jüan leértékelésével próbálják meg ösztönözni az exportot, de ez egyelőre nem jött be – ismeri el a China Daily, ahol a szakértők azt tanácsolják a pekingi vezetésnek, hogy az exportot Európából és Észak-Amerikából irányítsa át a világ más részeire mindenekelőtt Délkelet-Ázsiába és az Új Selyemút programban résztvevő más országokba. Ebben a két ország csoportban – ha szerény mértékben is –, de növekedett a kínai export.

Hogy élik meg ezt a helyzetet az exportból élő kínai vállalatok? Rosszul: „Az elmúlt nyolc hónapban bejártam a világot, hogy exportpiacot találják a cégnek. A fejlett országokban azt tapasztaltam, hogy nincs igazán kereslet. Ezért most a fejlődő világban próbálkozunk” – nyilatkozta a China Dailynek egy nagy textilgyár vezetője Csiangszu tartományban.