Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
46,7 milliárd forint lett az Erste Bank idei első féléves nyeresége – mondta el Jelasity Radován elnök-vezérigazgató. Ez óriási emelkedés a 2022-es első félévi 4,4 milliárdhoz képest, de azt is hozzátette, hogy a tavaly ilyenkori egyszeri nagy változásokat jelentő tételek miatt precízebb 2021-hez hasonlítani; az akkori 31,7 milliárdhoz képest is jó a mostani eredmény.
A működési bevétel 97-ről 143 milliárd forintra emelkedett. Ennek az egyik oka az, hogy nőnek a kamatok és a banki díjak is, ezekből a tavaly első félévinél 16 százalékkal több, összesen 112 milliárd forint bevétel érkezett.
De a legnagyobb növekedést egy ennél bonyolultabb könyvelési szabály okozta: az államilag támogatott hitelek értékét időről időre át kell számolni, ahogy változnak a kamatok, ez pedig tavaly jókora mínuszt, az idei első hat hónapban viszont 19,7 milliárdos többletnyereséget jelentett.
A működési kiadások 53-ról 49 milliárd forintra csökkentek, erről Jelasity röviden azt mondta: „nem mi voltunk”. Tavaly az év első felében a Sberbank összeomlása miatt minden megmaradt magyarországi banknak, így az Erstének is be kellett fizetnie pluszpénzt az Országos Betétbiztosítási Alapba (ha valami baj történne, ebből kártalanítanák az ügyfeleket), idén viszont még visszatérítést is kaptak.
Különadóból idén eddig 20,7 milliárd forintot fizetett be az Erste.
A kamatbevételek annak ellenére is nőttek, hogy a hitelezés helyzete az egész országban nem túl jó. A teljes lakossági hitelállomány az Ersténél ugyan 2 százalékkal magasabb most, mint tavaly ilyenkor volt, azonban az egy évvel korábbinál 34,1 százalékkal kevesebb új hitelt vettek fel az emberek idén.
- Főleg a jelzáloghitelek iráni kereslet zuhant vissza: 57 százalékkal kevesebb új lakáshitelt folyósítottak most, mint 2022 első félévében.
- A Babaváró hitel iránti kereslet 43 százalékkal esett vissza,
- a személyi kölcsönöknél 10,
- a kisvállalkozók által felvett hiteleknél pedig 20 százalékos volt a visszaesés.
Ami a vállalatokat illeti: a megnőtt kamatok miatt „a cégek megfontoltabban nyúlnak külső forráshoz”, egész pontosan 43 százalékkal kevesebb új hitel és kötvény került a cégekhez, mint egy éve ilyenkor. Az összesített kötvény- és hitelállomány így is 20 százalékkal nőtt egy év alatt. Az ingatlanfejlesztések csökkentek látványosan, a nagyvállalatok és önkormányzatok hitelállománya viszont nőtt.
