Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Szinte minden évben elhangzik, hogy a következő (vagy azutáni) évben már aztán biztosan megindul a paksi bővítés kivitelezése. Csakhogy a teljes beruházás megindításához szükséges érdemi engedély még mindig nincs meg.
Jogilag nem állja meg a helyét Szijjártó Péter külügyminiszter minapi nyilatkozata a paksi bővítéssel kapcsolatban – írja a Népszava Perger András a Greenpeace klíma- és energiakampányának felelősére hivatkozva. A szakember látszattevékenységnek minősítette a bővítésről szóló közleményeket: Szijjártó múlt pénteken jelentette be a kivitelezési szerződés módosítását, ami után szerinte egyszerűbben mehet az erőműépítés, a Roszatom pedig hétfőn közölte, hogy elkezdték Paks II. kivitelezését. Mivel ezek nem utalnak új fejleményekre, és a módosított szerződést is feltűnően gyorsan hagyta jóvá az Európai Bizottság, ez Perger szerint arra utal, hogy
a lényeges pontokon nem változtattak, vagyis nem változott a 12,5 milliárd eurós költségkeret, sem a 2030-as átadási időpont,
pedig Lantos Csaba energiaügyi miniszter az év elején már 2032-es átadásról beszélt.
A szakember emlékeztetett: a Paksról szóló 2014-es orosz–magyar szerződés értelmében a két blokkból az elsőnek két év múlva már üzemelnie kellene, ehhez képest viszont a teljes beruházás megindításához szükséges érdemi engedély nincs meg, és még határidő sincs arra, mikor adja meg ezt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Az OAH egyénként hiánypótlásra felszólítva dobta vissza az építésre vonatkozó engedélykérelmet két éve, de azóta sem teljesültek a “létesítési engedély” “visszatartási pontjai”, ami híján Perger András szerint Pakson változatlanul semminemű, a nukleáris biztonságot érintő beruházás nem kezdődhet meg. Emellett az építkezés előkészítésének földmunkáihoz szükséges résfal további építése is csúszhat egy évet.
Perger András azt is jelezte, hogy a Roszatom által az utóbbi években felépített atomerőművek 8-10 év alatt készültek el az első betonöntéstől számítva, ami Pakson a miniszter szerint jövő év végén történhet meg. Ebből következően 2032-34-nél előbb kérdéses, hogy elkészül a két új blokk. Ráadásul az uniós jogi környezetben sokkal lassabban haladnak az oroszok. A szakember arra is emlékeztetett: a külügyminiszter és a Roszatom
az utóbbi években – ahogy idén is – magabiztosan mindig a soron következő vagy azutáni év végére ígérték az első betonöntést.
A paksi beruházást ugyan sokan kritizálják, van, aki megkérdőjelezi létjogosultságát is, de de olyanok is vannak, akik nem vitatják, hogy szükség lesz rá, de arra figyelmeztetnek, hogy lehetne ezt sokkal jobban is csinálni, és akkor talán a Dunát sem vágnánk haza:
Miért intő jel a paksi bővítésnél, hogy egyre többször kell a hőség miatt letekerni Paks I-et?
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.