Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

További értékelésekre van szükség, az OAH ezért nem adta meg a Paks 2 engedélykérelmét, hanem hiánypótlásokat rendelt el.

Szeptember 30-án járt le a határidő, ameddig az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) el kellett bírálnia az új paksi atomerőmű dokumentációját, az építés engedélykérelmét. A határidőt egyszer már meghosszabbították három hónappal. További hosszabbításra nem volt lehetőség, a hatóság a kérelmet elutasíthatta, elfogadhatta, vagy a bővítésért felelős Paks II. Zrt.-t hiánypótlásra szólíthatta fel, ha elégtelennek találta a dokumentációt. Az OAH az utóbbi megoldást választotta.

„A benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat.

Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el

– írja közleményében az OAH.

Nem váratlan, hogy az OAH hiánypótlásokat rendelt el, a kivitelező orosz Roszatom tervei ugyanis alapból nem feleltek meg az uniós előírásoknak, azokat át kellett dolgozni, és még az átdolgozás után is kétséges volt, kiállják-e egy uniós tagország hatósági ellenőrzését. Az eredeti tervek szerint az új blokkoknak 2026-ban már termelniük kellett volna. A csúszásért a kormány az uniós vizsgálatok elhúzódását tette felelőssé, ami csak részben igaz:

a beruházás 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a főkivitelező Roszatom azonban csak 2020 közepén tudta átadni az új erőmű 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációját.

Közben a működő paksi atomerőmű anyacégének, az MVM Magyar Villamos Művek vezetői már arról beszélnek, hogy az üzemelő blokkok élettartamának meghosszabbítása legalább olyan fontos, mint az új erőmű megépítése. Ez logikus, egyre inkább úgy tűnik ugyanis, hogy az új blokkok nem fognak üzembe állni, mielőtt a régiek működési engedélye lejár a 2030-as évek elején.

Mivel csúszik az új blokkok építése, 2026 helyett majd csak 2031-től kell törleszteni a 10 milliárd eurós orosz hitelt, viszont a futamidő is rövidül 5 évvel. A hitel kamata a jelenlegi környezetben magas, a magyar állam ezért eddig minden lehívott hitelrészletet azonnal visszafizetett, kedvezőbb kondíciójú forrásra cserélt. A hitelszerződés újratárgyalását a kormány április végén jelentette be, de csak miután arról beszámolt az orosz RIA Novoszty hírszolgálat.

Jávor Benedek volt Európai parlamenti képviselő szerint az új erőművel kapcsolatban biztonsági kockázatokat vet fel, hogy egy potenciálisan aktív törésvonal fölé tervezték, a kockázatokat még az erős politikai nyomás alatt álló OAH sem merte szó nélkül engedélyezni.

A politikai nyomással Jávor vélhetően ara utal, hogy Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója április 29-ével indoklás nélkül lemondott posztjáról. Az OAH vezetését azóta helyettese látta el. Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 29-ei hatállyal Kádár Andrea Beatrixot nevezte ki az OAH élére. Kádár előző munkahelye – sőt 2003 óta majdnem minden munkahelye – a kormányban volt, az OAH-hoz az innovációs minisztériumból érkezett, ahol energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár volt.

Nem csak a Paks 2 engedélykérelme elbírálásának befejezése fog az ő irányítása alatt lezajlani, hanem az OAH átalakítása is. A kormány által beterjesztett törvénymódosítás az OAH-ot áthelyezné az Országgyűlés fennhatósága alá, és 9 évre kinevezett elnökét szinte leválthatatlanná tenné. Azóta sem tudni, mi áll Fichtinger lemondása mögött. Még főigazgatóként annyit elismert, hogy a szervezetnél bevezetett létszámstop-minimum erősen megnehezíti a paksi engedélykérelem elbírálását. Pletykák szerint elsősorban az OAH átszervezése miatt mondott le.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!