Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Megérkezett Erdogan Szocsiba, hogy Putyinnal tárgyaljon a gabonaegyezmény újraindításáról – írja a török média tudósítására hivatkozva a Guardian. A török államfő nagy kísérettel érkezett, többek között a védelmi, a külügy, az energiaügyi és a pénzügyminisztere is elkísérte.
Ankara nagyjából azóta próbálja rávenni az oroszokat a gabonaegyezmény újraindítására, hogy Moszkva korábban egyoldalúan felrúgta azt.BREAKING:
— Visegrád 24 (@visegrad24) September 4, 2023
Erdoğan arrives in Sochi to meet with Putin
pic.twitter.com/tMBDZvVMAk
Az egy évig élt megegyezés értelmében Ukrajna 33 millió tonna terményt – elsősorban búzát és kukoricát, valamint napraforgó olajat – szállított külföldre, s az alku felmondása még Moszkva szövetségeseinek a körében is elégedetlenséget szült. Nem véletlenül: a világpiaci gabonaárak azonnal emelkedni kezdtek, s amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy hat szegény afrikai ország egyenként 25-50 ezer tonna búzát kap ingyen Oroszországtól, a dél-afrikai elnök, Cyril Ramaphosa – egyébként Putyin tisztelője – azt mondta, Afrikának nem alamizsnára van szüksége, hanem az ukrajnai konfliktus minél előbbi igazságos lezárására.
Putyin megint blöffölt, és megint lebukott
Az utóbbi napok eseményei két dologról tanúskodnak. Arról, hogy valószínűleg ismét blöfföltek az orosz vezetők, amikor közölték, miután július közepén felmondták az ukrajnai búza és kukorica exportját lehetővé tévő gabonaegyezményt, és minden olyan hajót ellenségként kezelnek, amely megközelíti az ukrajnai kikötőket. Illetve arról, hogy korántsem olyan hatékony az orosz flotta, mint azt Moszkvában láttatni szeretnék.
A NATO-tag Törökországot vezető Erdogan most azt reméli, hogy a gabonamegállapodás alapján újraindíthatják a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat, ugyanakkor meglehetősen baljóslatúnak tűnik a tárgyalások jövőjére vonatkozóan az a tény, hogy még a török elnök látogatásának előestéjén is orosz drónok támadták az ukrán gabonaexport egyik központjának számító Izmajil kikötővárost.
Az Erdogant fogadó Putyin azonban mindezek ellenére üdvözlőbeszédében kijelentette, hogy Oroszország kész tárgyalni az általa felmondott egyezmény újraindításáról, bár meg kell jegyezni, hogy önmagában ez nem sokat ér, hiszen Moszkva a békéről is hajlandó tárgyalni a háború kitörése óta, persze abban az esetben, ha elfogadják a feltételeit, mely feltételek rendszerint elfogadhatatlanok.
