Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
„Küklopsz-üzemmódban működik a jegybank, reméljük, nem vakul meg” – mondta tegnap Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján, ahol a gazdaságfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy a növekedés és a fiskális egyensúly egyszerre helyreállítható, ehhez kulcsfontosságú, hogy újra növekedjenek a reálbérek, mert ez vezet a fogyasztás és végső soron a gazdaság bővüléséhez. Úgy fogalmazott, hogy az idei az infláció letörésének éve, a jövő év pedig a növekedés helyreállításának éve lesz.
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is kritizálta a Világgazdaság konferenciáján a jegybank és Matolcsy György munkáját. Parragh úgy fogalmazott, hogy a kamara már időben felismerte az infláció megjelenését, a Magyar Nemzeti Banknak pedig ez nem sikerült, az pedig csekély vigasz, hogy „nem értenek hozzá”. A kamara vezetője emlékeztette rá a hallgatóságot, ők már 2019-ben felhívták arra a figyelmet, mekkora problémát fog okozni az infláció, és hogy tartós lesz.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közleményben reagált a jegybankot ért kritikákra:
„Az MNB elsődleges célja a jegybanktörvénynek megfelelően az árstabilitás elérése és fenntartása, ezért - a tartós folyamatokat elemezve -, 2021 tavaszán a világon az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását és hívta fel a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére"
Ugyanis szerintük a jegybank a jelenségre határozott választ adott, amikor 2021. június 23-án az Európai Unióban elsőként megindította a kamatemelési ciklusát és a leghatározottabb monetáris szigorítást hajtotta végre a kontinensen, a geopolitikai feszültség miatt kialakult heves pénzpiaci turbulenciákat pedig célzott beavatkozással kezelte.
Mint írják, az MNB monetáris politikájának fokozatos szigorítása
alapvető szerepet játszik abban, hogy 2023 során a hazai infláció eddig a 4. legnagyobb mértékben csökkent az EU-ban, és az idei év végére ismét egy számjegyű tartományba kerül az áremelkedés.
Mint írják, a fejlett és feltörekvő országok jegybankjainak egyre nagyobb számban azért az árstabilitás megteremtése az elsődleges célja, mert széles körű történelmi tanulság, hogy a magas infláció a stabil gazdasági növekedés első számú akadálya. Az infláció mérsékli a reáljövedelmeket, csökkenti a fogyasztást és a beruházást, ezáltal visszafogja a termelést és a gazdasági növekedést, valamint elapasztja a költségvetési bevételeket, ezt tapasztalhatjuk ma Magyarországon is.
Az infláció csökkentését folytatni kell az árstabilitás eléréséig, mivel az infláció mai mértéke a jelentős csökkenés ellenére még mindig elfogadhatatlanul magas és káros a gazdaságra. Tartós gazdasági növekedés és stabilitás csak az infláció tartós megfékezése esetén érhető el, ezért az MNB a jövőben is ennek a célnak megfelelően hozza meg döntéseit.
